 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Kínai hadsereg
|
A kínai hadsereg szerepe BBC
------------------------ London, 1989. május 21.
(Simon Lang) Panoráma
Pekingben rendkívüli állapotot hírdettek ki. Ez a döntés most a
kínai fegyveres erőkre vagyis a Népi Felszabadító Hadseregre
irányította a figyelmet. Hogyan tudja betölteni a hadsereg a rá váró
szerepet, illetve mennyire áll készen arra, hogy elfojtsa az
elfojthatatlannak tűnő lázadást?
- Mao Ce-tung szerint a hatalom a puskacsőből nő ki. A kínai
kommunista forradalom katonai győzelem volt, és 1949 - vagyis a
népköztársaság megalakulása óta - a hadsereg döntő fontosságú
szerepet játszott nemcsak az ország, hanem a kommunista hatalom
megvédésében is. A kulturális forradalom első néhány napja után,
1967 elején Kínában anarchia lett urrá. Mao Ce-tung a Népi
Felszabadító Hadsereggel csináltatott rendet. Uralma ezzel katonai
diktaturává vált, és amikor 1976 szeptemberében meghalt, a hadsereg
támogatása segítette győzelemre azt a frakciót, amely aztán börtönbe
vetette Mao özvegyét és a szélsőbaloldali - úgynevezett - négyek
bandáját.
Mao idején a hadsereg nemcsak honvédelem és a belső biztonság
fenntartásának eszköze volt. A diktátor az egyelőségen alapuló
társadalmi rend példaképének is tekintette. 1965-ben eltörölte a
rangokat, és a gerillahagyományok alapján fontosabbnak tartotta a
harci szellemet és a nép támogatását, mint a modern fegyvereket. A
Kínai Néphadsereg a világ második legnagyobb hadseregévé fejlődött,
és mintegy 4 millió embert tartott fegyverben. Nagy tisztelet övezte
és a kulturális forradalom idején a fiatalemberek legszívesebben
katonai pályára akartak lépni.
Teng Hsziao-ping azonban mindent megváltoztatott. Az úgynevezett
négy korszerűsítés közül, amelyet Kínában meg akart valósítani a
honvédelem korszerűsítése volt az egyik - de sorrendben az utolsó.
(folyt.)
1989. május 21., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|