 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZk: sajtóvisszhang - kínai események (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. május 21. vasárnap (MTI-tud.) - A pekingi eseményekről írva a Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy vélte, hogy az egész kommunista világ választás elé került. El kell dönteni, hogy miképpen lehet az embereknek nagyobb szabadságot és több jogot szavatolni, s a gazdaságot az állami bürokrácia nyűgeitől megszabadítani oly módon, hogy ne kockáztassák az egész hatalmi-politikai szerkezet szétrombolását.
,,Tűzhányón ülve,, című vezércikkében a Handelsblatt úgy véllte,
hogy mivel sem a szovjet, sem a kínai vezetés nem gondol a
szocializmus útjáról való letérésre, sőt egyelőre még a ,,vegyes
gazdaságot,, is elutasítja, miközben azonban növekszik a társadalmi
változások kikényszerítésére irányuló nyomás, a kommunista világban
a nyugtalanság hosszú korszaka jósolható meg. Gorbacsov maga is azt
mondta Kínában diákok kérdéseire válaszolva, hogy hasonló
zavargásokat nagyon elképzelhetőnek tart a Szovjetunióban is.
A Welt am Sonntag felhívta a figyelmet arra, hogy Kínában a
mostani az első országos mozgalom azóta, hogy 1919-ben tiltakozás
robbant ki a párizsi békeszerződés ellen, amelynek alapján Santung
volt német gyarmatot japán kézbe adták. A mostani megmozdulás nem
európai vagy amerikai értelemben vett alkotmánymozgalom, és nem
olyan parlamenti demokrácia a célja, mint amilyenre jelenleg a
keletközép-európai népek és talán az oroszok is törekszenek. Kínában
ennek nincsenek meg a történelmi feltételei. A tiltakozás lényege
szocialista, az uralkodó kisebbség elbürokratizálódása, népellenes
önkénye, kiváltságai, a kereskedőréteg mérhetetlen meggazdagodása és
az infláció következtében a városokban tapasztalható növekvő
egyenlőtlenségek ellen irányul. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap 16:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|