 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1989. május 18., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette az Országgyűlés legutóbbi ülésszakának tapasztalatait, és meghatározta az ebből adódó feladatokat.
A kormány megvitatta az 1988. évi állami költségvetés
végrehajtásáról, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel
kapcsolatos állásfoglalásáról és a pénzügyi szervek ellenőrzési
tapasztalatairól szóló előterjesztéseket. A Minisztertanács a
költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót az Országgyűlés elé
terjeszti.
A kormány megtárgyalta az új adórendszer működésének tapasztalatait,
és módosította a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási
rendeletét.
A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az értékpapírok
forgalmazásáról, a tőzsdéről és az Állami Értékpapír Felügyelet
létrehozásáról.
A Minisztertanács megvitatta a gabonavertikum érdekeltségi és
szervezeti fejlesztéséről készített anyagot. (folyt. köv.)
1989. május 18., csütörtök 18:13
|
Vissza »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (2. rész)
|
Garajszki István, az MTI tudósítója jelenti:
Június 1-jétől átlagosan 20 százalékkal emelkedik a háztartási
energiahordozók fogyasztói ára. A legnagyobb mértékben a szén drágul
meg, 47 százalékkal, ezt követi a brikett 39 százalékkal, a koksz 30
százalékkal, a tüzifa 43 százalékkal, a háztartási tüzelőolaj 15
százalékkal, a vezetékes gáz 20 százalékkal, illetve a propán-bután
gáz 20 százalékkal. Villamosenergia-áremelés csak Budapesten lesz. A
nappali áram 36 százalékkal kerül majd többe a fővárosban. Az
áremelkedésekről csütörtöki ülésén hozott döntést a Minisztertanács.
Ugyancsak határozat született útalap létrehozásáról a közúthálózat
fejlesztésére és fenntartására, ennek pénzügyi fedezetét részben a
benzin fogyasztói árának emelésével teremtik meg. A döntésnek
megfelelően péntek 0 órától literenként két forinttal emelkedik a
különféle oktánszámú benzinek fogyasztói ára. Az ólommentes, 95
oktánszámú, úgynevezett Eurosuper benzin ára literenként egy
forinttal növekszik.
A kormány ülésének napirendjéről, határozatairól Marosán György
szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit
délután a Parlamentben. Elmondta, hogy a kormány a belügyminiszter
jelentése alapján megtárgyalta a határőrizet hosszú távú
feladatairól szóló előterjesztést. A testület szükségesnek tartotta
egy törvény kimunkálását az államhatárról, a határőrizetről és
határőrségről. Ugyancsak fontosnak ítélte a határforgalom
ellenőrzési módszereinek egyszerűsítését és gyorsítását. A
belügyminiszter javaslatát elfogadva a Minisztertanács támogatja a
statisztikai adatlap megszüntetését, illetve a külföldiek
határátlépésével kapcsolatos adminisztráció csökkentését.
A tavalyi állami költségvetés végrehajtását értékelve a
kormányülés megállapította: az államháztartás hiánya megegyezik
ugyan az előirányzottal, azonban a költségvetés helyzete súlyosabb a
korábbinál. A költségvetés értékeléséhez kapcsolódott a Központi
Népi Ellenőrzési Bizottság és a Pénzügyminisztérium jelentése a
pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól. (folyt.köv.)
1989. május 18., csütörtök 19:56
|
Vissza »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (3. rész)
|
A vizsgálatok a népgazdaság szinte minden területén
szabálytalanságok tömkelegét tárták fel, felszínre hozva a
számviteli rend és a bizonylati fegyelem hiányosságait.
A Minisztertanács minden bizonnyal legnagyobb érdeklődéssel várt
döntéséről, az áremelkedésekről Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal
elnöke adott tájékoztatást. A döntés előzményeiről elmondta, hogy a
kormány valójában már tavaly decemberben elhatározta a háztartási
energiahordozók árának átlagosan 30 százalékos emelését. Az idei
inflációs folyamatokat figyelembe véve azonban az Országos Árhivatal
a tervezettnél kisebb mértékű változtatásokat javasolt a kormánynak.
A Minisztertanács a SZOT-tal folytatott megbeszélések után e
javaslat alapján hozta meg döntését. A fogyasztói árak emelkedését
mindenekelőtt az indokolja, hogy a lakosság a háztartási
energiahordozókért jelenleg általában jóval kevesebbet fizet, mint
amennyi a beszerzés, az előállítás költsége. A különbözetet állami
támogatás fedezi. A népgazdaság egyensúlyi helyzete, a nemzetközi
pénzügyi szervezetek irányában vállalt kötelezettségek szükségessé
teszik e támogatások csökkentését. A leépülő költségvetési
támogatások gyakorlatilag a fogyasztói árak automatikus növekedését
idézik elő. Ennek megfelelően alakult az árváltozások általános elve
is: minél nagyobb mértékű az ártámogatás az egyes energiahordozókon,
annál nagyobb most a fogyasztói ár emelése. Az energiahordozókon
belül külön figyelmet érdemel a villamosenergia. Több fórumon régóta
kifogásolják, hogy a mai áramdíjak társadalmilag igazságtalanul
alakulnak, mivel az ország egyes településein alacsonyabb, másutt
magasabb díjat fizetnek a lakosok. Budapesten például a nappali
áramdíj jelenleg 1 forint 25 fillér kilowattóránként, a kiemelt
városokban 1 forint 70 fillér, a vidéki városokban 2 forint 5
fillér, míg a falvakban 2 forint 45 fillér. A mostani
villamosenergia-áremelés egyfajta támogatáscsökkentésként is
értelmezhető, lényege azonban az indokolatlan különbségek
mérséklése. Ennek megfelelően kizárólag Budapestet érinti a
változás; a nappali díj 1 forint 25 fillérről 1 forint 70 fillérre
emelkedik kilowattóránként. Az éjszakai áramdíj, amely országszerte
egységesen 90 fillér kilowattóránként, nem változik. A kormánynak
egyébként elhatározott törekvése, hogy tovább csökkentse a
díjtételek különbözőségét.
A benzináremeléssel kapcsolatban Vissi Ferenc elmondta, hogy azt
megelőzően számos más elképzelés is felvetődött az úthálózat
fejlesztési forrásainak pótlására. (folyt.köv.)
1989. május 18., csütörtök 20:02
|
Vissza »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (4. rész)
|
Miután az autópálya-díj megbukott, az autó-adó bevezetését pedig
elvetették, a szokványos benzináremelésnél kötött ki a kormány. A
döntés lényege: a közforgalmi úthálózat fejlesztésére és
fenntartására útalapot létesítenek, s a benzináremelés ennek
részleges pénzügyi fedezetéül szolgál. Az alap bevételeinek,
kiadásainak és működtetésének rendjét a közlekedési, hírközlési és
építésügyi miniszter dolgozza ki, a pénz felhasználását pedig egy
társadalmi bizottságnak kell ellenőriznie. A társadalmi testületben
helyet kapnának az Országgyűlés illetékes bizottságainak
képviselőivel is. Vissi Ferenc önkritikusan szólt arról, hogy a
kormány már a tavalyi benzináremeléssel forrásokat akart teremteni
az útfejlesztéshez, azonban a többletbevételt az ígéret ellenére
másra költötték el. Ezért most az a döntés született, hogy a
benzináremelésből befolyó többletbevétel nem kerülhet a
költségvetésbe. A pénzt külön alapba helyezik, s az egész alap
társadalmi ellenőrzés alá kerül. Az Országos Árhivatal elnöke utalt
arra is, hogy a környezetkímélő ólommentes benzin csak egy forinttal
drágult, ára viszont még mindig 50 fillérrel magasabb az extra
szuper benzinénél. Ennek oka, hogy csak 1992-re fejeződnek be azok a
fejlesztések, amelyek eredményeként kellő mennyiségű ólommentes
benzin áll majd a magyar autósok rendelkezésére. Addig azonban a
jelenlegi benzinfogyasztást nem lehet az ólommentes üzemanyag
használatára átterelni. A benzinkutak többsége a hajnali nyitáskor
már az új árakon szolgálja ki a vevőket, a folyamatosan üzemelő
kutaknál a számlálók átállítása esetleg szombat estig is elhúzódhat,
de a vevőket ott is megfelelő módon tájékoztatják az új árakról.
A TV Híradó riportja nyomán többen felvetették, miért nem
közölte korábban az árintézkedést a kormányt. Vissi Ferenc
leszögezte: ebben a kérdésben nem etikai, hanem praktikus
forgalomszervezési szempontok vezérelték a Minisztertanácsot.
Mindenképpen el akarták kerülni, hogy a forgalmat megbénító
tülekedés alakuljon ki a benzinkutaknál.
Békesi László pénzügyminiszter arról tájékoztatta az
újságírókat, hogy a Minisztertanács jóváhagyta azt a módosítást,
amelynek lényege: minden magyar állampolgár, aki saját anyagi
erőforrásaiból bármilyen közművet épít, 30 százalékos
adókedvezményben részesül, mégpedig visszamenőleges hatállyal 1988
január 1-jétől. (folyt.köv.)
1989. május 18., csütörtök 20:11
|
Vissza »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (5. rész)
|
A Magyar Hírlap tudósítójának érdeklődésére Udvari László
közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár
részletezte az útépítésre fordíható forrásokat. Az általános
hiedelemmel ellentétben, miszerint az állam kivonult az utak
építéséből és fenntartásából, a költségvetés jelenleg is 4,5
milliárd forintot fordít tanácsi utak hálózatának fejlesztésére, és
5,2 milliárdot az országos úthálózat fenntartására és
korszerűsítésére. Ehhez járul hozzá a mostani kétforintos
benzináremelésből származó bevétel. Így együttvéve az idén csaknem
10 milliárd forint lesz az az összeg, amelyet az országos és a
tanácsi úthálózat fenntartására, illetve fejlesztésére lehet
fordítani.
A Magyar Rádió kérdésére válaszolva a pénzügyminiszter elmondta,
hogy a kormány csütörtöki ülésén megvitatta az adórendszer hároméves
korszerűsítési programjának téziseit. Ennek részeként a kormány a
közeljövőben bemutatja a Parlamentnek a személyi jövedelemadó,
illetve a családi jövedelemadó különböző változatait. Ezzel az
összehasonlítással azt szeretnék elérni, hogy világossá váljon: a
magyar jövedelmi viszonyok, a magyar családstruktúra, a
foglalkoztatási szerkezet mellett a lakosság számára melyik
adóztatás az előnyösebb, s közben az adószint se változzon. Jelenleg
az összes lakossági jövedelemnek 10-11 százalékát teszi ki az adó, s
ezt a szintet hosszú távon sem kívánják növelni; azonban
csökkentésére sincs lehetőség. Ez Európa legalacsonyabb adószintje.
A szakértők véleménye szerint a klasszikus családi jövedelemadó -
amely valamennyi jövedelemforrást összevonja családon belül, s az
eltartottak létszámával osztja - a magyar viszonyok közepette
egyértelműen kedvezőtlen. Sokkal rosszabb helyzetbe kerülnének
például a nyugdíjas-családok. Drasztikusan romlana a fiatalok és az
egy-gyermekes családok helyzete. Abban viszont teljes az egyetértés,
hogy a jelenlegi megkülönböztetést, amely a gyermekek számának
alapján biztosít adómentességet, minden körülmények között meg kell
szüntetni, már 1991-től.
Egy kérdésre Békesi László elmondta, hogy előreláthatólag az év
második felében kerül a Parlament elé az a törvénytervezet, amely az
értékpapír-piac, az értéktőzsde szabályairól, működéséről
rendelkezik. E törvénnyel jelentősen kiszélesedhet a jelenleg
embrionális állapotban lévő magyarországi tőzsde működési területe.
(folyt.köv.)
1989. május 18., csütörtök 20:15
|
Vissza »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (6. rész)
|
Az értékpapír-törvény - a kormány szándékai szerint - teljeskörűen
liberalizálni kívánja a magánszemélyek részvényvásárlását; ami
egyben azt is jelenti, hogy felszabadítja a részvények értékét.
A sajtókonferencián szóba került az a sajtójelentés, miszerint
Románia kezdeményezni kívánja, hogy a Varsói Szerződés tárgyalja meg
a magyar demokratizálódással kapcsolatos kérdéseket. Marosán György
szóvivő leszögezte: a Minisztertanács csütörtöki ülésén erről nem
tárgyalt, a kormánynak hivatalosan nincs tudomása arról, hogy ilyen
kezdeményezés történt. Ugyanakkor hozzátette: nehezen képzelhető el,
hogy a Varsói Szerződés beavatkozzon az egyes tagországok
belügyeibe, ,,azok az idők elmúltak,,. A magyar-román problémákat -
mint azt a magyar kormány már többször kinyilvánította - kétoldalú
tárgyalásokon kell rendezni.
A nagymarosi építkezés felfüggesztéséről hozott kormányhatározat
kapcsán megkérdezték Marosán Györgytől: voltak-e előzetes
konzultációk az osztrák, illetve a csehszlovák kormánnyal; mekkora a
valószínűsége annak, hogy Csehszlovákia nemzetközi bíróság elé viszi
Nagymaros ügyét, ha leállítják az építkezést.
A szóvivő elmondta, hogy a következő héten sor kerül kormányközi
konzultációra Nagymarossal kapcsolatban. Ez megalapozza a kormány
döntését a beruházás sorsáról, s azt a jelentést is, amelyet végül a
kormány két hónap múlva a Parlament elé terjeszt. Marosán György
elmondta azt is: nincs tudomása arról, hogy az esetleges
magyar-csehszlovák kártérítési ügyben nemzetközi bíróság döntene. A
KGST-ben egyébként az a szokás, hogy az ilyen jellegű vitákat a
felek egymás között döntik el. (MTI)
1989. május 18., csütörtök 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|