 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Koncepciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (3. rész)
|
Földvári József hozzáfűzte: az esetek nagy részében a
felelősségrevonás ugyan megfelelt az akkori jogszabályoknak, ám nem
felelt meg azoknak az általánosan elfogadott és évszázadok óta élő
erkölcsi, büntetőjogi alapelveknek, amelyek megsértése minden
körülmények között jogtalannak minősül.
Arra a kérdésre, hogy mely iratok vannak külföldön, s melyek
semmisültek meg, Zinner Tibor példaként említette: 1945-47 között
Magyarország a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részbeni felügyelete
alatt állt, Sopronkőhidán szovjet bíróság működött. Az ott
keletkezett iratok például nincsenek hazánkban. A munkásmozgalmi
vezetők ellen folytatott, később koncepciósnak minősített perek
iratait megsemmisítették, ám a rehabilitációs tárgyalások
jegyzőkönyvei rendelkezésre állnak. Megsemmisítették a Kádár-per
1951-es iratanyagát is, ám megvannak az 1954-es peres
felülvizsgálati rehabilitációs eljárás iratai. Ezeket a
Belügyminisztérium archívumában őrzik. A bizottság azonban most nem
ezekkel az ügyekkel foglalkozik, mivel ezek 1962-ben lezárultak.
Zinner Tibor a TV Híradó kérdésére kifejtette véleményét a
személyét, illetve Adalékok a magyaroroszági koncepciós perekhez
című könyvét ért támadásokról is. Egyebek között elmondta, hogy 1973
decemberétől 1982 februárjáig a Fővárosi Levéltárban dolgozott, s ő
foglalkozott a Budapesti Népbíróság és a Népügyészség irataival,
amelyeket a BM átadott. Így hivatalból jutott hozzá a
,,levéltár-érett,, dokumentumokhoz. Ez az oka, hogy 1980-ban a
Belügyminisztérium felkérésére szaktanácsadóként segítette a BM
történetét feldolgozó kutatócsoport munkáját. Zinner Tibor
hangoztatta: egy történész legyen objektív azzal is, aki áldozat
volt, és azokkal is, akik bűncselekményeket követtek el.
Egy másik kérdés kapcsán László Jenő kitért arra, hogy e
vizsgálat lezárását követően módosítani kell a levéltári törvényt,
illetve a bírósági iratok kezelésére vonatkozó jogszabályokat is.
(folyt.köv.)
1989. május 17., szerda 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|