Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Korrupciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (1. rész)

1989. május 17., szerda - Megtartotta első ülését a Minisztertanács által, a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára létrehozott, büntetőjogászokból és történészekből álló bizottság. Ez alkalomból szerdán sajtótájékoztatót tartottak az Igazságügyi Minisztériumban.

László Jenő igazságügyminiszter-helyettes emlékeztetett arra,
hogy e bizottság vizsgálati körébe az 1945 és 1962 között
folyamatban volt büntetőügyek tartoznak. A 37 tagú testület feladata
azon büntetőügyek számbavétele, amelyekről nagy valószínűséggel
feltételezhető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak. Tennivalói
közé tartozik továbbá ezeknek az ügyeknek jogi és történészi
elemzése, valamint a véleménynyilvánítás a megvizsgált ügyekről,
illetve javaslattétel a törvénysértés következményeinek
kiküszöbölésére. A Minisztertanács a közelmúltban létrehozott egy
másik, úgynevezett elemző-értékelő bizottságot is, Ormos Mária
akadémikus vezetésével. Ez a bizottság szakmai segítséget nyújt a
jogász-történész bizottságnak, illetve annak konkrét javaslatait
elemzi, s véleményezi a kormányzati döntést igénylő
állásfoglalásokat.

    Földvári József, a bizottság jogász társelnöke rámutatott:
feladatuk annak a megállapítása, hogy az akkor elítéltek,
meghurcoltak egyáltalán követtek-e el bűncselekményt, s őket milyen
jogi, erkölcsi és anyagi hátrányok érték. A vizsgálódásból
igyekeznek olyan következtetéseket levonni, amelyek alapul
szolgálhatnak egy megfelelő jogszabályi rendezéshez, s amely
elégtételt szolgáltat az ártatlanul elítélteknek, illetve ma is élő
hozzátartozóiknak. A professzor elmondta, hogy vizsgálódásuk
középpontjában az úgynevezett politikai bűncselekmények állnak -
hiszen elsősorban ezeknél lehet koncepciós elemeket felfedezni -, ám
a felülvizsgálatot kiterjesztik az egyéb bűncselekményekre is. A
politikai ügyek száma mintegy 30 ezer; a politikai motívumból fakadó
eljárásokkal együtt azonban több százezerre tehető a vizsgálandó
ügyek száma. A 28 jogász közül egy az adott időszak törvényeit,
jogszabályait elemzi, egy másik pedig a büntetőpolitika irányítását
kutatja, s a többiek vizsgálják a konkrét ügyeket. (folyt.)


1989. május 17., szerda 18:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Korrupciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (2. rész)

A tervek szerint mintegy négyezer ügyet elemeznek. Ez kellő
alapot adhat annak megállapítására, hogy bizonyos ügycsoportokban a
lefolytatott eljárások ártatlan embereket érintettek-e, vagy sem. A
szükséges iratok egyébként a helyi bíróságokon, a
Belügyminisztériumban, illetve különböző levéltárakban találhatók.
Pillanatnyilag nem látják akadályát annak - mondotta Földvári József
-, hogy hozzájuthassanak a kellő anyagokhoz. A vizsgálat egyébként
nemcsak az irattanulmányozásból áll, sor kerülhet személyes
meghallgatásra is.

    E munka egyúttal a bizottság feladatává teszi, hogy
visszaállítsa az igazságszolgáltatás iránti tiszteletet és bizalmat.
A mai jogászgeneráció kötelessége pedig, hogy kiépítse azokat a
garanciákat, amelyek a hasonló esetek előfordulását ha nem is
lehetetlenné teszik, de legalábbis megnehezítik - mutatott rá a
jogászprofesszor.

    Zinner Tibor, a bizottság történész társelnöke arról szólt, hogy
munkatársaival együtt alapvetően nem periratokat, hanem olyan
úgynevezett előkészítő anyagokat, vezető testületi előterjesztéseket
tekintenek át, amelyek meghatározták részben a Magyar Kommunista
Pártnak, később a Magyar Dolgozók Pártjának, illetve a Magyar
Szocialista Munkáspártnak az egyes perekben, illetve a büntető
gyakorlatban kifejtett tevékenységét. Néhány büntetőügy iratait
pedig azt követően tekintik át, hogy a Legfőbb Ügyészség befejezi
azok felülvizsgálatát, s - óvás esetén - az ügyben döntést hoz a
Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa. Az említett vezető testületi
anyagok kutatása azonban nem olyan egyszerű. Sok dokumentum nincsen
Magyarországon, vagy megsemmisült. Ám a történészeknek lehetőségük
lesz néhány egykori ügyész, bíró, igazságügyi vezető
meghallgatására, akik a korabeli eljárásokban közreműködtek.

    A résztvevők ezt követően az újságírók kérdéseire válaszoltak.
László Jenő elmondta: azért 1962-ig vizsgálják a büntetőügyeket,
mert koncepciós perek nagy tömegben ezt követően nem fordultak elő.
Amennyiben tudomást szereznek későbbi koncepciós elemeket tartalmazó
ügyekről, a vizsgálatot természetesen azokra is kiterjesztik. A
bizottságnak egyébként 1990 március 31-ig kell jelentését
elkészíteni a Minisztertanács számára. A tervek szerint az iratok
vizsgálatát novemberben befejezik, s ezt követően összegezik
tapasztalataikat. A felülvizsgálatról készülő tanulmányt
nyilvánosságra hozzák. Ugyancsak ennek a bizottságnak a feladata a
törvénytervezet kidolgozása, amely rendezi ezeket az ügyeket. A
testület azonban nem kapott felhatalmazást a törvénysértéseket
előidéző személyi felelősség megállapítására. (folyt.)


1989. május 17., szerda 18:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Koncepciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (3. rész)

Földvári József hozzáfűzte: az esetek nagy részében a
felelősségrevonás ugyan megfelelt az akkori jogszabályoknak, ám nem
felelt meg azoknak az általánosan elfogadott és évszázadok óta élő
erkölcsi, büntetőjogi alapelveknek, amelyek megsértése minden
körülmények között jogtalannak minősül.

    Arra a kérdésre, hogy mely iratok vannak külföldön, s melyek
semmisültek meg, Zinner Tibor példaként említette: 1945-47 között
Magyarország a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részbeni felügyelete
alatt állt, Sopronkőhidán szovjet bíróság működött. Az ott
keletkezett iratok például nincsenek hazánkban. A munkásmozgalmi
vezetők ellen folytatott, később koncepciósnak minősített perek
iratait megsemmisítették, ám a rehabilitációs tárgyalások
jegyzőkönyvei rendelkezésre állnak. Megsemmisítették a Kádár-per
1951-es iratanyagát is, ám megvannak az 1954-es peres
felülvizsgálati rehabilitációs eljárás iratai. Ezeket a
Belügyminisztérium archívumában őrzik. A bizottság azonban most nem
ezekkel az ügyekkel foglalkozik, mivel ezek 1962-ben lezárultak.

    Zinner Tibor a TV Híradó kérdésére kifejtette véleményét a
személyét, illetve Adalékok a magyaroroszági koncepciós perekhez
című könyvét ért támadásokról is. Egyebek között elmondta, hogy 1973
decemberétől 1982 februárjáig a Fővárosi Levéltárban dolgozott, s ő
foglalkozott a Budapesti Népbíróság és a Népügyészség irataival,
amelyeket a BM átadott. Így hivatalból jutott hozzá a
,,levéltár-érett,, dokumentumokhoz. Ez az oka, hogy 1980-ban a
Belügyminisztérium felkérésére szaktanácsadóként segítette a BM
történetét feldolgozó kutatócsoport munkáját. Zinner Tibor
hangoztatta: egy történész legyen objektív azzal is, aki áldozat
volt, és azokkal is, akik bűncselekményeket követtek el.

    Egy másik kérdés kapcsán László Jenő kitért arra, hogy e
vizsgálat lezárását követően módosítani kell a levéltári törvényt,
illetve a bírósági iratok kezelésére vonatkozó jogszabályokat is.
(folyt.köv.)


1989. május 17., szerda 18:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Koncepciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (4. rész)

Az újságírók megkérdezték, melyek azok az ügyek, amelyeket
konkrétan vizsgálnak. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese
elmondta: Demény Pál és Stomm Marcell altábornagy ügyében a legfőbb
ügyész már óvást emelt. Rövidesen elrendelik a perújítási nyomozást
a Pócspetri-ügyben. Befejezték a Nitrokémia- és Ferrotechnika-ügy
iratainak vizsgálatát. Mindszenty József és társai ügyében a 80
dossziéból eddig 50-et sikerült tanulmányozniuk.

    László Jenő hozzáfűzte: konkrétan vizsgálják a Donáth-ügyet, a
Grősz József kalocsai érsek, az Ordas Lajos evangélikus püspök,
valamint Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke elleni
eljárást, a gazdasági perek közül a Standard, a MAORT, a MFTR, a
Földművelésügyi Minisztérium vezető tisztségviselői ellen folytatott
eljárást, továbbá Peyer Károly, valamint Sólyom László ügyét, mivel
ez utóbbiban az 1954-es rehabilitációs eljárásban nem született
korrekt állásfoglalás. Feltehetően önállóan értékelik az úgynevezett
szerzetes- és apáca-pereket, s a repülőtiszti ügyeket.

    A legfőbb ügyész helyettese Nagy Imre és társai ügyéről szólva -
egyebek között - kiemelte: a felülvizsgálathoz dokumentumokat várnak
a Szovjetunióból. A magyar kormánytól be kívánják szerezni a
magyar-jugoszláv, illetve a magyar-román kormányközi megállapodást,
az Elnöki Tanácstól és a kormánytól pedig az 1956. október 23. és
november 4. közötti időszak dokumentumait, jegyzőkönyveit,
kinevezési okiratait. Elmondta, hogy a Belügyminisztérium a
tárgyalásokon készült 74 magnószalagot adott át a Legfőbb
Ügyészségnek, ezek közül 35-öt már átmásoltak. Az 1958 júniusi
tárgyalási napokról filmfelvétel is készült, ám ez még nem került
elő. Amennyiben nem bukkannak a nyomára, vizsgálatot folytatnak,
mikor, hol tűnhetett el.

    Egy újságíró az ártatlanul elítéltek kártérítéséről érdeklődött.
László Jenő szerint minden bizonnyal erről is a vizsgálat végeztével
előterjesztendő törvényjavaslat rendelkezik majd. Szólt az
Igazságügyi Minisztériumba érkező állampolgári levelekről is. Amikor
konkrét ügy felülvizsgálatát kérik a levélírók, a legfőbb ügyész,
illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke megvizsgálja a törvényességi
óvás lehetőségét.

    Zinner Tibor végezetül arról szólt, hogy a bizottság felveszi a
kapcsolatot a Magyar Történelmi Társulattal, s szívesen fogadják
minden hazai és külföldi történész segítségét is.

    A sajtótájékoztató végén Borics Gyula igazságügyi államtitkár
kért szót, mivel vitákat kavart az 1956 december 20. és 1961
december 13. között halálra ítéltek és kivégzettek nemrég közzétett
névsora. (folyt.)


1989. május 17., szerda 18:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Koncepciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (5. rész)

A legtöbben azt kérdezték, miért szerepel a listán Francia Kiss
Mihály, akit már korábban - háborús bűntett miatt - távollétében
halálra ítéltek. Az államtitkár hangsúlyozta: Francia Kiss Mihály
1956-ban került elő, ekkor perújítást kezdeményeztek ellene háborús
és népellenes bűntett miatt. Ám a vádpontok között szerepelt a
fegyver- és lőszerrejtegetés bűntette is, amelyről akkor statáriális
eljárásban döntöttek. Az akkori szabályok szerint e cselekmény is
megalapozta halálos ítéletét és kivégzését. (MTI)


1989. május 17., szerda 18:40


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD