 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A jelenlegi pártstruktúra gátolja a megújulást - A hajdú-bihari pártbizottság soronkívüli ülése (1. rész)
|
1989. május 17., szerda - Az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága szerdán soronkívüli ülésen vitatta meg Daróczy Zoltán akadémikusnak, a pártbizottság tagjának, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorának a párt megújulására tett ,,Politikai irányváltás: reform vagy forradalom?,, című előterjesztését. Daróczy akadémikus ebben egyebek mellett kifejtette, hogy a mai belpolitikai irányváltás szükségességét hirdető mozgalmak többsége korlátlan kritikát gyakorol, ami azt jelenti, hogy nem reformer, mert nem véd semmit, és nem forradalmár, mert nincs programja.
Az MSZMP-nek abból kell kiindulnia - fogalmaz az előterjesztés -
hogy politikai párt szerepét csak széles népi támogatással tudja
biztosítani, ami pedig csak egy demokratikus választással
hitelesíthető. Ezért a párt tevékenységét a választási harc irányába
kell fordítani, miközben a kormányzással kapcsolatos feladatokat át
kell adni a ténylegesen működő kormánynak, az azt ellenőrző
országgyűlésnek, és a helyi önkormányzati szerveknek. Indítványozta,
hogy a Központi Bizottság ne határozatokat, hanem a kritikát is tűrő
állásfoglalásokat fogadjon el. Emellett kezdeményezte, hogy a
demokratikus centralizmus elvét váltsa fel a demokratikus dialógus,
amelynek lényege: a párt tagjai demokratikus formában bírálhatják a
KB állásfoglalásait, kinyilváníthatják eltérő, konstruktív
véleményüket, és támogatásukról is biztosíthatják a KB-t.
Az előterjesztés szerint az MSZMP felépítése hosszabb távon a
lakóterületek tanácstagi, országgyűlési választási körzetein
alapulna, amely feleslegessé tenné a további irányító szinteket. Ily
módon a 350-400 országgyűlési képviselői körzet szerint létrejövő
pártszervek munkáját egy országos központ jól össze tudná fogni, és
a kölcsönös információcserét is képes lenne lebonyolítani. Ezzel
párhuzamosan fokozatosan fel kellene számolni a függetlenített
tisztségviselők rendszerét, amellyel megszűnne a választott
funkciótól való egzisztenciális függés.
Az előterjesztést élénk, többórás vita követte. Elhangzott olyan
vélemény, hogy amíg megyerendszer van hazánkban, addig nem
szűnhetnek meg a megyei pártbizottságok; a többpártrendszer keretei
között a centralizmus elvetése egyet jelentene az MSZMP
akcióképességének megszűnésével. (folyt.köv.)
1989. május 17., szerda 18:04
|
Vissza »
|
|
A jelenlegi pártstruktúra gátolja a megújulást - A hajdú-bihari pártbizottság soronkívüli ülése (2. rész)
|
A demokratikus centralizmus elvének megtartása mellett voksolt
például Menyhárt Lajos, a Debreceni Városi Pártbizottság első
titkára, ugyanakkor kifejtette: az eddigi gyakorlatot, amelyet
bürokratikus centralizmusként értékelt, véleménye szerint is el kell
vetni. Többen ellentétesen érveltek, s támogatták a demokratikus
dialógus elvét, mondván: az eddigieket értékelve nem bürokratikus,
hanem antidemokratikus centralizmusról beszélhetünk, amit
feltétlenül fel kell váltania egyfajta dialógusnak. Volt, aki az
egytestületes megyei pártbizottság létrehozását, azaz a végrehajtó
bizottság megszüntetését javasolta. Egy másik vélemény szerint a
párt mai szervezeti struktúrája nem biztosítja a megújulást, a forma
egyenesen a tartalom gátjává vált. Mivel a pártmunka legfontosabb
színtere az alapszervezet, ezek tevékenységük összehangolására kis
létszámú koordinatív szinteket (városi, megyei) kellene létrehozni,
ás meg kellene szüntetni a jelenlegi megyei pártbizottságot.
A megyei párttestület az előterjesztést a tagság körében vitára
bocsátja. Egyidejűleg a vitában elhangzottakkal kiegészítve
eljuttatják az anyagot a Központi Bizottsághoz. A végrehajtó
bizottság megszüntetésével nem értettek egyet, a pártbizottság
megszüntetésére vonatkozó javaslatról pedig nem is szavaztak.
A testület az országban megalakult MSZMP reformkörök
szándéknyilatkozatainak elemzésére ad hoc bizottságot hozott létre.
Emellett két munkabizottságot alakítottak: az egyiknek a feladata az
1956-os hajdú-bihari és debreceni eseményeknek, illetve az azóta
eltelt évtizedeknek a történelmi-társadalmi-politikai értékelése, a
másiké az országgyűlési és tanácsi választások előkészítése. (MTI)
1989. május 17., szerda 18:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|