Rendszerváltás és az MTI

	Bős-Nagymaros - csehszlovák sajtóvisszhang (1. rész)
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 1989. május 16. kedd (MTI-tud) - Szinte elsőszámú nemzeti üggyé lépett elő Csehszlovákiában a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépítése. Kedden valamennyi napilap első oldalán közölte a szlovák és a csehszlovák szövetségi kormány állásfoglalásait a magyarországi építkezés felfüggesztéséről. A Rudé Právo nagyalakú térképet is megjelentetett az első oldalon az egész vízlépcsőrendszerről és helyszíni tudósításban számolt be arról, hol tartanak a bősi szakaszon a csehszlovák építők. A lap hangsúlyozta, hogy az építkezés teljes tempóval, az ütemtervnek megfelelően folytatódik. már szerelik a technológiai berendezéseket, dolgoznak a zsilipkamrákon. Az ujságíró megszólaltatta az építkezés egyik vezetőjét is, aki hangsúlyozta: mindent megtesznek, hogy a létesítmény a lehető legkevésbé károsítsa a környezetet. Kijelentette: egyik építő sem vonja kétségbe a vízlépcsőrendszer hasznosságát, amely - mint mondotta - sem műszaki megoldását, sem felszereltségét tekintve nem marad el a nyugat-európai hasonló létesítmények mögött és ezt a Bősre ellátogató külföldi szakemberek is megerősítették. A CSKP lapja részletesen foglalkozott a budapesti kormány lépésének magyarországi visszhangjával. Az újság azt írta, a döntés meglepetésként ért számos magyar intézetet, szervezetet és vállalatot. Sokak szerint az több ponton homályos, ellentmondásos, nem teljesen átgondolt, nincs elég információ minden aspektusáról. A lap szerint a legtöbb megválaszolatlan kérdés a munkálatok leállításának módjával, a jogi vonatkozásokkal és a nemzetközi, Csehszlovákiával és Ausztriával szembeni kötelezettségekkel kapcsolatban vetődik fel. A Rudé Právo megjegyezte, hogy Magyarországon egyelőre senki nem tud megnyugtató választ adni arra, anyagi szempontból mit jelent az építkezés felfüggesztése. A magyar sajtó is csupán Németh Miklós korábbi kijelentését idézi, miszerint a nagymarosi építkezés napi 10 millió forintba kerül. A lap megemlítette azt is, hogy maga Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár nem tudja, pontosan mire vonatkozik a felfüggesztés és az OVIBER vezérigazgatója, Szántó Miklós is meglepőnek és zavarosnak nevezte a döntést, mert senki nem tudja, mivel kell számolnia. A kormány leállította az építkezést Nagymarosban, de nem lehet tudni, mi lesz a többi beruházással a Duna 120 kilométeres szakaszán. (folyt.) 1989. május 16., kedd 11:31
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bős-Nagymaros - csehszlovák sajtóvisszhang (2. rész)
Az újság idézte Szántótól azt is, hogy ő már korábban figyelmeztetett arra, a vízlépcső körül politikai és nem szakmai vita folyik. A lap külön kiemelte, hogy ,,Nagymaros lakosai a sajtónak nyilatkozva az építkezés befejezése mellett foglalnak állást és csodálkozásukat fejezik ki a hivatalos helyek ellentmondásos nyilatkozatai felett,,. A Rudé Právo végül a Népszava írását tartotta érdemesnek ismertetni, kiemelve, hogy a lap utalt azokra a nehézségekre, amelyek a leállítás miatt adódhatnak az érdekelt szomszédos országokkal. A többi prágai lap szintén vezető helyen közölte a szlovák és a csehszlovák kormány állásfoglalásait és kisebb-nagyobb terjedelemben lényegében a Rudé Právohoz hasonlóan számolt be a magyarországi visszhangról. A csehszlovák szakszervezetek lapja, a Práce megszólaltatta a vízlépcsőrendszer csehszlovák kormánybiztosát, Vladimir Lokvencet is. Ő nyilatkozatában egyebek között azt hangsúlyozta, hogy bár a budapesti kormánynak teljes mértékben joga van dönteni a saját területén lévő dolgokról, a nagymarosi munkálatok felfüggesztése olyan egyoldalú lépés, amely végső következményében kétségessé teszi a közös vállalatok létrehozását is. Lokvenc a csehszlovák sajtóban már megjelent más megnyilatkozásokhoz hasonlóan az 1969-es bécsi konvenció 57. cikkelyére hivatkozott, amely szerint kölcsönös egyetértés nélkül az egyik fél ideiglenesen sem függesztheti fel a szerződés teljesítését. Szerinte Magyarország abban az esetleges szándékában, hogy elálljon a szerződéstől, felmondja, vagy megszüntesse azt, nem támaszkodhat más nemzetközi jogi dokumentumra. Lokvenc azt is hangsúlyozta, hogy a vízlépcsőrendszer fele-fele arányban közös vagyon, ezért arról közösen kell dönteni. A kormánybiztos végül kijelentette, hogy a leállítás esetén Csehszlovákia természetesen követelné minden kárának a megtérítését a két ország által kötött szerződés 26. cikkelyének 2. C pontja alapján. +++ 1989. május 16., kedd 11:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »