 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Bős-Nagymaros - Pozsonyi Pravda és Új Szó (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. május 15. hétfő (MTI-tud) - Csehszlovákia, mint a másik szerződő fél, követeli az egész bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének az eredeti tervek szerinti befejezését. Népszavazást követelni a nagymarosi vízierőművel kapcsolatban, amelynek a fele Csehszlovákia vagyonát képezi, nem illik bele a két szomszédos ország jó együttműködésének kapcsolatrendszerébe. Az államközi szerződésekről szóló bécsi megállapodás alapján kölcsönös beleegyezés nélkül a vízlépcsőrendszer építéséről kötött szerződés végrehajtását nem lehet felmondani. A magyar fél ezt semmilyen nemzetközi jogi dokumentummal sem tudná alátámasztani - hangoztatta szombaton közösen megjelentetett cikkében a pozsonyi Pravda és az Új Szó. A magyar kormánynak a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről hozott döntése előtt született írás szerint a nagymarosi erőmű építésének leállítása esetén előzetes becslések szerint több tízmilliárd koronára rúgnak Csehszlovákia jóvátételi követelései Magyarországgal szemben.
A ,,Nemcsak ésszerűtlen volna...,, című cikk mindenekelőtt azt
hangsúlyozza, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről 1977.
szeptember 16-án aláírt szerződés értelmében a bősi és a nagymarosi
vízlépcső egységes, oszthatatlan rendszert alkot. A bősi erőművet
csúcsenergia termelésére tervezték, a nagymarosi erőmű duzzasztóját
pedig kiegyenlítő tározónak szánták. Az eredeti szerződés szerint az
energiatermelő berendezéseket már 1986-90 között üzembe kellett
volna helyezni, de a magyar fél kérésére 1983. október 10-én
jegyzőkönyvet írtak alá a szerződés megváltoztatásáról. Ennek
értelmében az energiatermelő agregátorok üzembe helyezésének új
határidejét 1990-1994 között határozták meg, ami az építkezés
időtartamának meghosszabbítását és az energiatermelés négy évvel
későbbre halasztását jelentette.
A cikk írója, Magdalena Srncova pozsonyi mérnöknő hangsúlyozza,
hogy a magyarországi politikai események különösen az utóbbi években
kedvezőtlenül befolyásolják a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer
építését. Kezdetben környezetvédelmi jellegű kifogások és érvek
merültek fel - írja -, amelyeket a szakemberek és az illetékesek
figyelembe vettek, vagy szakmailag megmagyaráztak és
alátámasztottak. Ma azonban a nagymarosi vízlépcső leállítására
vonatkozó követelések már nem ökológiai, nem műszaki, hanem
politikai jellegűek. (folyt.)
1989. május 15., hétfő 12:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|