 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második nap (34. rész)
|
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.) a kiskunhalasi
-------------
Családsegítő Központi intézetvezetője a gyermeket vállaló és nevelő
családok lakáshoz jutása érdekében javasolta: a gyermekek számától
függő szociálpolitikai kedvezményt minden család kaphassa meg teljes
összegben. A jelenlegi szabályozás szerint csak a lakásár 55
százalékáig terjedhet ki a szociálpolitikai kedvezmény. Holott egy
háromgyermekes család számára a kisvárosokban, illetve a falvakban
már 600 ezer forintért lehetne családi házat kapni. Kérte a
kormányt, mindenekelőtt a Szociális és Egészségügyi Minisztériumot,
az Országos Tervhivatalt és a Pénzügyminisztériumot, hogy biztosítsa
a javaslatához szükséges pénzt.
Tóth Károly (országos lista) református püspök, a Magyarországi
-----------
Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke általában osztotta a
vitában megfogalmazott gondolatokat, ugyanakkor a már több órája
zajló hozzászólások után is némi hiányérzete maradt. Úgy vélte: az
ifjúság problémája nem pusztán szervezeti, jogi, pénzügyi, politikai
kérdés. Ez a problémáknak csupán technikai megközelítése. Felfogása
szerint erőteljesebben kell hangsúlyozni az értékek, az
értékrendszer átadásának szükségességét. Az ifjúság jövője alapjában
véve szellemi, lelki és etikai kérdés, ami nem alapozható egyszerűen
a kedvező jogi, gazdasági feltételek megteremtésére. Mindez
rávilágít az egyházi iskolák, az egyházi nevelés iránt megnövekedett
érdeklődés okaira. Hiszen nemcsak ifjúsági kormányprogramra és
törvényre van szükség, hanem szerető szülőkre, jó iskolákra és
lelkes pedagógusokra, újfajta szemléletre, úgymond egy ,,lelki
peresztrojkára,,. Ebben a folyamatban az egyházak hivatásuknak
megfelelően készek fokozottabban részt vállani, abban a
meggyőződésben, hogy az ifjúság helyzete nem ideológiai, jogi,
politikai kérdés, hanem a nemzet jövőjének ügye. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 18:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|