|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (17. rész)
|
Az ifjúsági és sportbizottság nevében Vörösné Csuka Mária ------------------- (Komárom m., 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze szólalt fel a vitában. Bevezetőként megjegyezte: az ifjúságpolitikai területen sem volt hatékonyabb a kormányzati munka, mint másutt, s az ifjúsági ügyekkel való foglalkozást is a régről örökölt módszerek jellemezték. Az ÁISH előterjesztéséről megállapította, hogy az formálisan közelíti meg a kérdést, már csak azért is, mert mindenfajta helyzetelemzést nélkülöz. A képviselő utalt az ifjúsági és sportbizottságban lezajlott vitákra, amelyek során megkérdőjeleződött, hogy alkalmas-e egyáltalán a beszámoló a parlamenti vitára. Úgy vélik azonban, mivel az ifjúság gondjai, problémái már a pattanásig feszültek, a tárgyalás nem halasztható el csupán azért, mert egy rossz beszámoló készült. Annál is inkább, mert a téma félretétele azokat a korábban is gyakran hangoztatott kijelentéseket erősítené, miszerint a kormány, a Parlament ifjúságellenes. Magáról az 1973-as ifjúsági törvényről a képviselő úgy vélekedett, hogy az ifjúság aktivizálása helyett tovább növelte az állam paternalista gondoskodását, s voltaképpen ez vezetett a jelenlegi helyzethez. A bizottság nevében is leszögezte: az ifjúságpolitika a társadalom alapjait érintő politikai ügy, nem pedig szervezeti-jogi kérdés. Ezt támasztotta alá az a megállapítása is, miszerint nem az ÁISH léte vagy nemléte kérdéseként, nem a hivatal függvényeként kell kezelni az ifjúságpolitikát. Ugyancsak a bizottságban elhangzott érveket összegezve, a képviselő kijelentette: az ifjúsági törvény, az azóta eltelt időszak tapasztalatainak megtárgyalása kapcsán elhangzott javaslatokat a kormány építse be programjába, a munkálatokba vonja be az ifjúság képviselőit, és az ifjúságkutatással foglalkozó szakembereket. Ezen túlmenően a kormányzat egy átfogó helyzetelemzés nyomán jelölje meg azokat a válságpontokat, amelyek megoldása nem halasztható tovább. A költségvetés átalakításával az ifjúságpolitika területén is szüntessék meg a maradékelv szerinti támogatást. A készülő lakásgazdálkodási koncepción belül pedig szélesebb körű garanciái legyenek az első lakáshoz jutás lehetőségének. Vörösné Csuka Mária végezetül sürgette a személyi felelősség körének meghatározását az ifjúságpolitika ügyeiben is. Erre vonatkozóan több javaslatot is tett: a kormány bízza meg a társadalompolitikáért felelős államminisztert, vagy nevezzen ki kormánybiztost, esetleg egy népjóléti államminisztert az ifjúsági ügyek kezelésére. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 13:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|