 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második nap (10. rész)
|
Az iskolai nevelő-oktató munka ma nem képes a társadalmi
esélyegyenlőtlenség csökkentésére, a tömeges méretű
tehetséggondozásra - jelentette ki. Nem sikerült az oktatás és a
gazdaság távlati követelményeinek összekapcsolása, ezért az oktatás
nem vált hatékony megalapozójává a gazdasági fellendülésnek, a
szerkezetváltást szakemberek képzésével segítő támogatójának.
A gazdaságosabb termelés, a szerkezetváltás nem kívánt, de
szükségszerű következménye a munkanélküliség növekedése, amely az
ifjúságot az elsők között sújtja. 1986-ban 3600, 87-ben 4700 fiatal
nem tudott elhelyezkedni. Helyzetük azért is nehéz, mert
többségüknek nincs megfelelő szakképzettsége.
Különösen súlyos feszültséget jelenthet az 1991-95 közötti
időszak, amikor majd a nagy létszámú korosztályok munkába állnak.
Számuk évente váhatóan 160-170 ezer között alakul. A legsúlyosabb
gondok, a szakképzettség nélküli, az általános iskolából kimaradó, a
tovább nem tanuló, a középiskolát nem végzett, valamint a családi
háttér nélküli és a fogyatékos fiataloknál várhatók.
Áttörést ebben a helyzetben az oktatási rendszer
tartalmi-szerkezeti változása jelenthet. Az átképzési támogatás, a
vállalkozás ösztönzése, a közhasznú munkák szervezése, külföldi
munkavállalás lehetőségének bővítése jelentős erőfeszítés ugyan, de
nem hozhat átfogó megoldást. Különösen azért nem, mert a
legkiszolgáltatottabb rétegnek nem ad gyógyírt, de
munkanélkülisegélyt sem, mert a pályakezdőket ez a jog nem illeti
meg - tette hozzá.
Az államtitkár a feszítő gondok között szólt a lakáshoz jutás
nehézségeiről. Mint mondta, az elmúlt években a kétszámjegyű
infláció hatására a lakásárak jelentősen - évi több százezer
forinttal - növekedtek. Csökkent az állami bérlakás-építés aránya. E
feszültségek a fiatalok lakáshoz jutási esélyeit minimálisra
csökkentették. A családi segítséggel számolni nem tudók
lakásszerzési esélye kilátástalanná vált. Deák Gábor a gondok
ismeretében halaszthatatlannak ítélte a lakásgazdálkodás egész
rendszerének korszerűsítését.
Az Ifjúsági Törvény végrehajtásáról szólva hangoztatta, hogy a
törvény a maga idejében progresszív szerepet játszott, végrehajtása
során azonban kiderült: felemás szabályozás született. Túlzott
illúziók fűződtek e jog mindenhatóságához. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 12:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|