|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Közzétették az 1956-os eseményekkel összefüggésben kivégzettek névsorát - Nagy Imre és társai temetése - Borics Gyula tájékoztatója (1. rész)
|
1989. május 10., szerda - Az Igazságügyi Minisztérium szerdán közzétette az 1956. december 20-a és 1961. december 13-a között, a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek névsorát, amelyet a büntetésvégrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján állítottak össze.
Ez alkalomból Borics Gyula igazságügyi államtitkár elmondta: ahhoz, hogy e 277 nevet tartalmazó lista elkészülhessen, több mint 150 ezer kartont kellett átnézni a büntetésvégrehajtás iratai, illetve a bíróságoknál fellelt dokumentumok közül. A névsor azonban nem teljes. A felsoroltakon kívül lehet még olyan személy, akit akkor halálra ítéltek és kivégeztek, ám e nevek között azért nem szerepel, mert ezidáig semmilyen adatot nem sikerült találni erre vonatkozóan. Az akkori nyilvántartások hiányosak, pontatlanok, előfordultak névelírások, s több helyen hiányzik például az ítéletek iratszáma. A névsorban szerepel 13 olyan személy is, akiknek az iratait eddig nem találták meg. A most nyilvánosságra hozott névsorban nem szerepelnek azok, akik a börtönben haltak meg. Jelenleg két ilyen személyről tudnak, egyikük öngyilkos lett. A bírósági iratok alapján az akkor hatályos jogszabályok szerint kifejezetten politikai - állam elleni - bűncselekmény miatt 77 személyt ítéltek halálra és végeztek ki. Közülük 51 rendes bíróság elé került, 26-ot pedig statáriális eljárás során vontak felelősségre. (Az akkori jogszabályok szerint az állam elleni bűncselekmények közé tartozott a hűtlenség; a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése, vezetése; a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés; a tiltott határátlépés és a külföldre szökés.) A listán 177-en szerepelnek, akiket politikai és köztörvényes bűncselekmény - az akkori szabályok szerint rablás, gyilkosság vagy vagyon elleni bűncselekmény - miatt ítéltek halálra és végeztek ki. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: az akkori megítélés szerinti rablás, vagyon elleni bűncselekmény ma már nem biztos, hogy bűncselekménynek minősülne. A gyilkosságok megítélése sem volt egyértelmű, hiszen a 177 személy között van olyan, aki agyonlőtt valakit, de olyan is akad, akinek a harcokban való részvétele minősült köztörvényes bűncselekménynek. Kifejezetten köztörvényes bűncselekmény elkövetése miatt egyébként 23 személyt végeztek ki az említett időszakban. (folyt. köv.)
1989. május 10., szerda 15:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|