|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (31. rész)
|
Nem abszolút számban, hanem a képviselőház létszámának hányadában határozza meg az indítvány érvényes előterjeszthetőségének módja. (A két változat a képviselők egyötödét, illetve egynegyedét jelöli meg szükséges arányként.) A tervezet a mérték tekintetében nem kíván különbséget tenni aközött, hogy a bizalmatlansági indítványt a Minisztertanács elnökével szemben, s ezáltal az egész kormányra kiterjedő hatállyal, vagy csupán valamely miniszterrel kapcsolatban terjesztették elő. A javasolt megoldás a jogintézmény jelentőségét azzal erősíti, hogy az nem egyszerű képviselői indítványként, hanem csak a képviselők meghatározott arányában előterjeszthető kollektív indítványként szabályozza. Ez kétirányú garanciát teremt, mert biztosítja a kellően megfontolt indítvány előterjeszthetőségének jogát, a megkívánt számarány meghatározásával viszont a kormány stabilitását szolgálja, kizárja ugyanis a megalapozatlan és a kellő megfontoltságot nélkülöző obstrukciós törekvéseket. A bizalmatlansági, illetve a kormány részéről felvethető bizalmi szavazás időpontjának meghatározásával kapcsolatban a bizottság előadója szerint - a képviselőház és a kormány számára - az előterjesztés és a tárgyalás közötti időt minimum öt napban kellene meghatározni. A hosszú ideig tartó bizonytalanság sem tartható, ezért indokolt a javaslatban eredetileg 30 napban meghatározott maximális idő 15 napra való korlátozása. Ez a parlament által felvetett bizalmatlansági, illetve a kormány által előterjesztett bizalmi indítvány tárgyalására egyaránt vonatkozik. Ez alól egyetlen kivétel van: amikor a Minisztertanács indítványára konkrét előterjesztéshez kötődik a bizalmi szavazás. Ebben az esetben ugyanis a Minisztertanács azt juttatja kifejezésre, hogy feladatát csak akkor tudja ellátni, ha az Országgyűlés az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően dönt. A beterjesztett javaslat a Minisztertanács egészére kiterjedő bizalommegvonás esetén meghatározza az úgynevezett ügyvezetői kormány feladatait; hatáskörét csak a folyamatos tevékenység biztosításához feltétlenül szükséges lehetőségekre korlátozza. A javaslat azonos időpontot határoz meg az új kormány megválasztására és programjának elfogadására. Azt 60 napra mérsékli azzal, hogy elsőként a programot kell előterjeszteni, s csak utána kerülhet sor az új miniszterelnök és a miniszterek megválasztására. A Minisztertanács elnökének és tagjainak megválasztása ezáltal az előterjesztett program elfogadását is jelenti. Ezzel elkerülhető, hogy a Parlament a miniszterelnök és a Minisztertanács tagjainak megválasztásakor ismeretlen, csak később előterjesztendő programra adjon bianko-csekket - mondta végezetül. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 18:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|