Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Országgyűlés - első nap (31. rész)

Nem abszolút számban, hanem a képviselőház létszámának hányadában
határozza meg az indítvány érvényes előterjeszthetőségének módja. (A
két változat a képviselők egyötödét, illetve egynegyedét jelöli meg
szükséges arányként.) A tervezet a mérték tekintetében nem kíván
különbséget tenni aközött, hogy a bizalmatlansági indítványt a
Minisztertanács elnökével szemben, s ezáltal az egész kormányra
kiterjedő hatállyal, vagy csupán valamely miniszterrel kapcsolatban
terjesztették elő. A javasolt megoldás a jogintézmény jelentőségét
azzal erősíti, hogy az nem egyszerű képviselői indítványként, hanem
csak a képviselők meghatározott arányában előterjeszthető kollektív
indítványként szabályozza. Ez kétirányú garanciát teremt, mert
biztosítja a kellően megfontolt indítvány előterjeszthetőségének
jogát, a megkívánt számarány meghatározásával viszont a kormány
stabilitását szolgálja, kizárja ugyanis a megalapozatlan és a kellő
megfontoltságot nélkülöző obstrukciós törekvéseket.

    A bizalmatlansági, illetve a kormány részéről felvethető bizalmi
szavazás időpontjának meghatározásával kapcsolatban a bizottság
előadója szerint - a képviselőház és a kormány számára - az
előterjesztés és a tárgyalás közötti időt minimum öt napban kellene
meghatározni. A hosszú ideig tartó bizonytalanság sem tartható,
ezért indokolt a javaslatban eredetileg 30 napban meghatározott
maximális idő 15 napra való korlátozása. Ez a parlament által
felvetett bizalmatlansági, illetve a kormány által előterjesztett
bizalmi indítvány tárgyalására egyaránt vonatkozik. Ez alól egyetlen
kivétel van: amikor a Minisztertanács indítványára konkrét
előterjesztéshez kötődik a bizalmi szavazás. Ebben az esetben
ugyanis a Minisztertanács azt juttatja kifejezésre, hogy feladatát
csak akkor tudja ellátni, ha az Országgyűlés az előterjesztésben
foglaltaknak megfelelően dönt.

    A beterjesztett javaslat a Minisztertanács egészére kiterjedő
bizalommegvonás esetén meghatározza az úgynevezett ügyvezetői
kormány feladatait; hatáskörét csak a folyamatos tevékenység
biztosításához feltétlenül szükséges lehetőségekre korlátozza. A
javaslat azonos időpontot határoz meg az új kormány megválasztására
és programjának elfogadására. Azt 60 napra mérsékli azzal, hogy
elsőként a programot kell előterjeszteni, s csak utána kerülhet sor
az új miniszterelnök és a miniszterek megválasztására. A
Minisztertanács elnökének és tagjainak megválasztása ezáltal az
előterjesztett program elfogadását is jelenti. Ezzel elkerülhető,
hogy a Parlament a miniszterelnök és a Minisztertanács tagjainak
megválasztásakor ismeretlen, csak később előterjesztendő programra
adjon bianko-csekket - mondta végezetül. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 18:24


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD