|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (14. rész)
|
Az elnök ezt követően bejelentette, hogy dr. Bölcsey György, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára benyújtotta az Országgyűlésnek az Alkotmánynak a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány intézményével való kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, valamint a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Dr. Kereszti Csaba, az Országgyűlés ügyrendelőkészítő bizottságának előadója benyújtotta a bizottság javaslatát az Országgyűlés házszabályainak kiegészítésére a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályaival és egyéb rendelkezésekkel. A Minisztertanács megbízásából dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot nyújtotta be. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a mostani ülésszakra 15 képviselő interpellációt, 6 képviselő pedig kérdést nyújtott be. Ezek témájának ismertetését követően a Ház elnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a legutóbbi ülésszakon Balogh Gábor képviselő interpellációjára az Országgyűlés nem fogadta el a pénzügyminiszter válaszát. A terv- és költségvetési bizottság az interpellációt megtárgyalta, de a bizottság ülésén adminisztrációs tévedés miatt Balogh Gábor nem vett részt. Ezért indokolt - mondotta Szűrös Mátyás -, hogy a terv- és költségvetési bizottság a képviselő részvételével ismételten tárgyalja meg az interpellációt, és jelentését a következő ülésszakon terjessze elő. Szűrös Mátyás Kovács Lászlóné (Budapest,7.vk.) hozzá intézett leveléről is beszámolt. Ebben a képviselőnő javasolta, hogy az interpellációkat első napirendi pontként tárgyalja meg az Országgyűlés s ne az ülésszakok végén, mert akkor az interpellációk már a szükségesnél kevesebb figyelmet kapnak. A Ház elnöke elmondta, hogy a javaslattal sem az ügyrendelőkészítő, sem a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nem értett egyet. Szűrös Mátyás sem támogatta a javaslat elfogadását, hiszen - mint mondotta - az indoklásban foglaltak bármely, utolsóként tárgyalt napirendi pont esetében fennállnának. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 15:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|