|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezután Horváth Ferenc felvázolta az ipar irányításával kapcsolatos elképzeléseit, de kerülte a részleteket, mert, mint mondta, koncepciója a keddi lapokban, az MTI híradása nyomán már napvilágot látott. Kijelentette: - elszánta magát arra, vállalva a vitákat is, hogy a tárca nem hoz többé elhamarkodott döntéseket. A kormányzati munkával kapcsolatban szólt arról, hogy a miniszterek felelőssége a jövőben nő, és szükségesnek tartja, hogy a kormány tagjai ne gyakoroljanak egymásra nyomást. Inkább jó, személyes viszonyt alakítsanak ki, s önálló döntésekkel tehermentesítsék a testületi kormányzati munkát. Az Ipari Minisztériumban olyan gárdát kíván majd kialakítani, amelyben ötvöződnek a vállalati és az államigazgatási tapasztalatok, a nemzetközi tapasztalatok és a műszaki-gazdasági szemlélet. Ezután az ipari bizottság ülésén résztvevők közül tizenkét képviselő intézett kérdéseket a miniszterjelölthöz és Németh Miklóshoz. Mérei Emil (Baranya m.) és Andi Gábor (Baranya m.) a hazai bányászat leépítése után érdeklődött; Gágyor Pál (Budapest) és Kovács Károly (Budapest) a műszaki fejlesztés és a szerkezetátalakítás összefüggéseire hívta fel a figyelmet; László Ferenc (Fejér m.) a feldolgozóipar prioritása helyett általában a gazdaságosan működő területek fejlesztését sürgette; Horváth János (Székesfehérvár) azt kérdezte, mi a minisztérium terve a hadiipari termelést leépítő vállalatokkal; Kókai Rudolt (Szolnok m.) arról szólt, hogy végre meg kellene határozni, milyen termékeket gyártson az ipar és ahhoz milyen háttériparra van szükség. Juratovics Aladár (Csongrád m.) a hatékony iparpolitika megvalósításához szükséges feltételek megteremtését sürgette; Kovács László (Pest m.) és Tollár József (Zala m.) szorgalmazta, hogy az iparban végre igazi gazdája legyen, és határozottabb döntéseket sürgettek az egyes kérdésekben. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13.vk.) arra volt kíváncsi, hogy mi történik akkor, ha a Parlament valamelyik jelölt kinevezését nem szavazza meg; Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m.) azután érdeklődött, mi lesz Kapolyi László sorsa. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|