|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre jogi rehabilitálása
|
BBC ----------------------------- London, 1989. május 8. Panoráma A budapesti rádió is közölte azt a megrendítő felhívást, mellyel 1956. november 4-ikének hajnalán Nagy Imre akkori miniszterelnök a nagyvilághoz fordult, miután megindultak a szovjet erők másodszor is, hogy leverjék a forradalmat. Nagy Imre felhívása akkor hangzott el, amikor végképp kiderült, hogy tárgyalások helyett katonai beavatkozás lesz. Más formában is előtérbe került azonban Nagy Imre személye. A hét végén alapítvány jött létre a háború utáni magyar történelem tanulmányozására és ezt Nagy Imréről nevezték el. Ugyanakkor közeledik a nap, amikor kivégzésének 31. évfordulóján újra eltemetik, ezúttal megadva Nagy Imrének a kellő végtisztességet. Sikerül-e a magyar hatóságoknak kikerülni azt, hogy rehabilitálják Nagy Imrét? Ez Pártos Gábor munkatársunk eszmefuttatásának az alapkérdése. - Magyarország újra átéli 1956-ot. Az elmúlt hónapokban megváltozott az akkori események egész beállítása, amely több mint 30 évig hivatalos dogma volt. A folyamat egyik legutóbbi fejleménye volt az újságírókból, írókból és más tömegtájékoztatással foglalkozókból álló Nyilvánosság Klub szombati konferenciája. Az itt kialakult konklúziók egy részét nem ellenzékiek, hanem a fő vonalhoz tartozó történészek alakították ki, akiknek nagy része kommunista párttag. És lényegében radikálisan megváltoztatták az 1956-ról korábban kialakított beállítást. (folyt.)
1989. május 8., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nagy Imre jog rehabilitálása - 1. folyt.
|
A Párttörténeti Intézet vezetője, Balogh Sándor professzor például kijelentette, hogy Nagy Imre reformkísérletei 1953 és 1955 között - első miniszterelnökségének idején - a szovjet vezetőség ellenállása miatt hiúsultak meg. Hajdú Tibor történész határozottan cáfolta, hogy a nyugati országok bármilyen bajkeverő szerepet is játszottak volna az 1956-os felkelés előtt és alatt. De változik a hivatalos hozzáállás is. 1956 nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés. Nagy Imre és társai, akiket titokban jeltelen sírokban temettek el, június 16-ikán, kivégzésük 31. évfordulóján tisztességgel el lesznek temetve. És a főügyész vizsgálatot indított a Nagy Imre-per ügyében, az összes 1945 és 1962 közötti politikai per felülvizsgálása keretében. Minden feltétele megvan tehát Nagy Imre jogi rehabilitásálásának. De ez vajon azt jelenti, hogy a magyar kommunista párt kész a volt miniszterelnök teljes politikai rehabilitálására? Grósz Károly a múltban azt mondta: ez nem történhet meg, mert Nagy sok politikai hibát követett el. Emellett ez természetesen súlyosan aláásná Kádár Jánostól örökölt uralmának legitimitását. Talán erre gondolva próbálja Grósz elhatárolni magát nemrégen tett kijelentéseivel Kádártól. Másrészt Nagy Imre lánya, Nagy Erzsébet azt mondja: nem akarja, hogy a mostani kormány rehabilitálja apját, ezt inkább egy új alkotmányos államtól szeretné. Az áldozatok sok rokona egyetért vele. De könnyen elkerülhetetlenné válik Nagy Imre rehabilitálása az egyre jobban előtérbe kerülő reformkommunisták számára. (folyt.)
1989. május 8., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nagy Imre jogi rehabilitálása - 2. folyt.
|
Grósz Károlytól és a pragmatikus párttagoktól elütően a radikális reformerek maradéktalanul szakítani akarnak az elmúlt 40 év gyakorlatával, amelyeket egy vagy más módon sztálinistának tekintenek. Nagy Imre neve két alapvető tétellel azonosult: a nemzeti függetlenséggel még szovjet nyomás és katonai támadás esetén is és reális, emberibb beállítottságú gazdaságpolitikával, amivel első miniszterelnöksége idején próbálkozott. A magyar reformkommunisták számára, akik új arculatot akarnak adni a hitelét vesztett pártnak, Nagy Imre hatalmas jelképpé válhat. +++
1989. május 8., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|