|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Történészvita a Nyilvánosság Klub rendezésében (2. rész)
|
Kosáry Domokos akadémikus, az MTA Történelemtudományi Bizottságának elnöke hangsúlyozta: a történelemtudománynak nemcsak az a feladata, hogy összegyűjtse és rendszerezze a felhalmozott ismeretanyagot, hanem kötelessége a kutatások eredményeit a nyilvánosság elé tárni. Elmondta, hogy a bizottságban 1986-tól működik levéltári munkacsoport, amely tavaly nyáron javaslatot dolgozott ki a jelenlegi lehetetlen levéltári helyzet megváltoztatására. Ezt a javaslatot fölterjesztették az illetékesekhez, ám erre mindeddig nem érkezett válasz. Kosáry Domokos ezért kérte a nyilvánosság segítségét, hogy követelje az említett javaslat mielőbbi keresztülvitelét. A továbbiakban annak fontosságáról szólt, hogy minden 1956-tal foglalkozó iratanyag a széles nyilvánosság elé kerüljön. A pénteki akadémiai osztályülésnek is az volt a célja, hogy azokat az adatokat, amelyeket egy-két történész engedéllyel ,,kibányászott,,, a közvélemény elé tárják. Kosáry Domokos rámutatott: a peranyagokat történeti forrásnak tekinti, s ezek szintén megkövetelik a nyilvánosságot. A koncepciós pereket felülvizsgáló, nemrégiben kijelölt bizottsággal kapcsolatban elmondta: az MTA történelemtudományi bizottsága szakmai és elvi szempontból lehetetlennek tartja azt, hogy a nyilvánosság bizalmát nem nélkülöző emberek foglalkozzanak ilyen komoly ügyekkel. Helytelenítette, hogy a bizottságot mint szakmai fórumot nem kérdezték meg: kik azok a történészek, akiket alkalmasnak találnak a koncepciós pereket felülvizsgáló bizottságban való részvételre. Kende Péter Párizsban élő politológus egyebek között azt ecsetelte, hogy milyen veszélyeket rejt magában az, ha a dokumentumok kikerülnek a kortörténet-írásból. Ismertette továbbá Az igazság a Nagy Imre-ügyben című kötetet, amely a Nagy Imre-per történészi elemzése. A könyv 1958-ban jelent meg Párizsban, és most a Századvég című folyóirat és a Nyilvánosság Klub itthon is kiadta. A szombati történészvita alkalmából jelent meg A forradalom hangja című kötet, amely az 1956. október 23. és november 9. közötti magyarországi rádióadók adásainak anyagát dolgozza fel. (MTI)
1989. május 6., szombat 17:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|