 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Történészvita a Nyilvánosság Klub rendezésében
|
1989. május 6., szombat - Az elmúlt 45 év történetének kutatásával foglalkozó Nagy Imre Intézet létrehozására tett javaslatot Varga László történész a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság történészvitáján, amelyet szombaton rendeztek meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Kifejtette: szükség van az eltelt több mint négy évtized, ezen belül 1956 történelmének szakmailag korrekt feltárására, a kutatás intézményes feltételeinek megteremtése. Ezért fontos egy olyan össznemzeti tudományos kutatóintézetre, amely független az MSZMP-től és a többi pártoktól, mert a nemzet történelmének kutatása nem lehet pártpolitikai harcok színtere. Ezenkívül ennek a szakmai műhelynek függetlennek kell lennie az államtól is, kutatómunkáját össznemzeti kontroll alá kell helyezni, beleértve a határon túl élő magyarságot is. Varga László indítványozta, hogy hozzanak létre alapítványt, amelynek célja egy ilyen intézet megteremtése. Egyúttal javasolta: az intézetet egy 31 éve elhunyt akadémikusról, a néhai miniszterelnök Nagy Imréről nevezzék el; az alapítvány kuratóriumának pedig Benda Kálmán, Kende Péter és Litván György legyen a tagja. Az indítványt a rendezvény részvevői egyhangúlag támogatták.
Gyáni Gábor és Pető Iván történészek a levéltári anyagok
kutatásának formális, illetve informális korlátairól tartottak
korreferátumot. Elhangzott: a levéltári kutatásokra vonatkozó
tiltások gátolják a XX. század magyar történelmének hiteles
feldolgozását. A korlátozások tág teret nyitnak egyes kutatóknak
privilégium szerzésére, sőt kutatói monopóliumok kialakulására.
Ugyancsak gond, hogy a korlátozások nem egyes irattípusokra
vonatkoznak, hanem témákra, tárgykörökre. A levéltári anyagok
hozzáférhetőségének hiánya is közrejátszik abban, hogy a közvélemény
a ténylegesnél nagyobb jelentőséget tulajdonít a memoárirodalomnak.
Ugyancsak problémákat okoz, hogy egyes kormányszervek - például a
Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium - olykor kivonják
magukat a levéltári szabályok alól, egyes anyagokat ügyviteli
iratoknak minősítenek. Így fordulhatott elő, hogy a Nagy Imre-per
anyagát évtizedekig a BM-nél tárolták. Szili Ferenc főlevéltáros
arról beszélt, hogy a pártarchívumokban olyan anyagokat is őriznek,
amelyeknek tartalmuknál fogva a levéltárakban lenne a helyük.
Felvetette: az ilyen dokumentumokat juttassák vissza a levéltárakba.
(folyt. köv.)
1989. május 6., szombat 17:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|