|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
1989. május 1-je (23. rész) - Salgótarján (Tatai Ilona)
|
Salgótarjánban Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. A többi között arról szólt, hogy az MSZMP élére állt a változásoknak, van megvalósítható programja: a népakarat érvényesítését, jogállamot, a politikai intézményrendszer reformját akarja. S működőképes, a világgazdaság folyamataiban integrálódni tudó piacgazdaságot kíván megvalósítani. A feladat roppant nagy erőfeszítéseket követel, jórészt azért, mert a megalapozatlan, elvtelen gazdasági döntések, átgondolatlan gigantikus beruházások, néhány gyáróriásunk elvtelen támogatása évtizedekre kiható terheket rakott ránk. Nem a munkás bűne a gazdasági válság, hangsúlyozta, hanem a korábbi vezetésé, amely nem vette figyelembe az értelmes, elérhető és a társadalom legnagyobb részének akaratával és törekvéseivel találkozó célokat. Tatai Ilona vitába szállt annak a nézetnek a szószólóival, akik szerint a gazdaság rendbe tétele az elsődleges. Ezek az emberek nem értették meg, hogy célt érni csak a politikai intézményrendszer megváltoztatásával és a gazdasági folyamatok mélyre ható reformjával együttesen lehet. Szólt a gazdasági reform végrehajtásának egyik sarkalatos pontjáról, a tulajdonviszonyok megváltoztatásáról. A tervezett tulajdonreform alapvető célja, mondotta, a termelőeszközök tulajdonjogával járó felelősség egyértelmű megállapítása. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kontraszelekció folytán vezető pozícióba került egyének többé ne tekinthessék életre szóló adománynak a rájuk bízott gazdasági egységeket, amelyek eredménytelen tevékenységét az állammal finanszíroztatják. El kell bocsátani azokat a vezetőket, akik képtelenek előre vinni a kollektívákat; meg kell szüntetni elvtelen támogatásukat, s azok kezébe adni a gazdaságot, akiknek van erejük, képességük kimozdítani a holtpontról. Aláhúzta: az új tulajdonformák mértékadó kritériuma - ha az állami tulajdonforma dominanciája meg is marad - a hatékonyság. Vagyis az a tulajdonforma lesz a jobb, amely a legeredményesebben képes hasznosítani az erőforrásokat. Visszautasította azt a hamis, megalapozatlan vádat, amely szerint az európai felzárkózás gondolatával, szándékával együtt jár az ország tőkés kiárusítása. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 18:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|