|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Dubcek-interjú - újvidéki Magyar Szó
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1989. április 28. péntek (MTI-tud) - Az újvidéki Magyar Szó pénteki számában ,,Szópárbaj helyett párbeszédet,, háromhasábos főcímmel megkezdte a magyar TV-nek adott Dubcek-interjú teljes szövegének ismertetését.
A jugoszláviai magyar napilap a nyilatkozat bevezetőjeként a Tanjug hírügynökség alábbi jelentését közölte: ,,A Magyar Televízió válaszolt a Prágai tavasz vezetőjével készített interjú miatt őt ért vádakra. A csehszlovák kormány hivatalos tiltakozása és a Magyar Televízió Panoráma című külpolitikai műsora ellen megindított valóságos kampány ellenére az MTV szerdán este első műsorában bemutatta az Alexander Dubcekkel, a Prágai tavasz atyjával készült interjú folytatását. Chrudinák Alajos szerkesztő visszautasította azt a vádat, hogy Magyarország a műsorral beavatkozott volna Csehszlovákia belügyeibe, megszegte az érvényes nemzetközi egyezményeket, s hogy nacionalista indulatokat szított. Az ismert magyar újságíró a gondolat- és a sajtószabadságra hivatkozott, amely benne foglaltatik a Helsinki Záróokmányban és a bécsi utótalálkozó dokumentumaiban is. Ezeket pedig Csehszlovákia is aláírta. Hangsúlyozta, hogy Dubcek a Varsói Szerződés öt tagállama által végrehajtott 1968-as csehszlovákiai intervenció élő tanúja, s hogy sem a Rudé Právo, sem a pozsonyi Pravda, sem pedig az Új Szó nem tagadta a CSKP volt első titkárának állításait, hanem lényegében azt kifogásolta, hogy Dubcek egyáltalán szóhoz jutott. A szerkesztő úgy vélekedett, hogy a két országnak a szópárbaj helyett demokratikus párbeszédet kell folytatnia. A csehszlovák-magyar vitában Berlin Prága oldalára állt. Az NDK vezetősége is kritikus szemmel nézi azt, hogy Dubcek megszólalhatott. Berlin közvetlenül nem bírálta ugyan Budapestet, de a Magyarországot bíráló csehszlovák cikkekkel egyértelműen értésre adta, hogy a vitában Csehszlovákia oldalára állt,,. +++
1989. április 28., péntek 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|