 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
A szóvivő személyét is érintő kérdést tett fel az NBN rádió és
televízió magyarországi tudósítója. Utalt a Népszabadságban
megjelent Marosán-visszaemlékezés lábjegyzetére, amely szerint a
politikust - a szóvivő édesapját - 1956-ban, Nagy Imre
miniszterelnöksége idején engedték ki a börtönből. Felvetette: vajon
szándékos-e az időzítés, vagy a körülmények összjátékaként
kezelendő. A szóvivő meglepetéssel reagált a kérdésre, mert -
emlékezete szerint - abban az időben, 1956 márciusában Hegedűs
András volt a miniszterelnök. Ugyancsak e külföldi orgánum
képviselője Nagy Imre rehabilitációjával kapcsolatban emlékeztetett
Grósz Károly amerikai látogatására, amelynek során az akkori
miniszterelnök-pártfőtitkár nem tartotta valószínűnek a
rehabilitálást. A kérdés arra vonatkozott: mi történt azóta
Magyarországon, hogy így megváltoztak a dolgok. Marosán György
frappáns válasza úgy hangzott: nem a kormányszóvivőnek, hanem az
illetékesnek kell ezt a kérdést feltenni. Hozzáfűzte: a kérdező is
láthatja, milyen változás ment végbe az országban, s valószínűleg ez
is közrejátszott a kérdés megítélésében. Ugyancsak külföldi újságíró
tudakozódott afelől, hogy befejeződik-e a Nagy Imre-ügy
felülvizsgálata június 16-a, az egykori miniszterelnök temetésének
napja előtt. A szóvivő erre nem tudott választ adni, mert a
periratok elemzése csak most kezdődik. Az Independente című brit lap
tudósítójának adott válasz szerint a megfelelő vizsgálatokat
követően lehetőséget kapnak az újságírók az elemzést készítőkkel
való találkozásra.
A Magyar Rádió képviselőjének kérdésére, hogy a belügyminiszter
felhívása a Nagy Imre-periratok átadására értelmezhető-e egy
esetleges rehabilitációs eljárás kezdeteként - a szóvivő kifejezte
azt a véleményét, hogy a jogi rehabilitáció kezdetéről lehet
beszélni. Ez azonban feltételezés részéről, itt konkrét
vizsgálatokat kell a jogászoknak lefolytatniuk.
Az utolsó kérdező jogát ismét a televízió kapta meg. Munkatársa
azt feszegette, hogy a kormány az elmúlt hetekben egy sor döntésének
megváltoztatására kényszerült. Kérdése úgy szólt: milyen program
alapján dolgozik a kormány. Marosán György leszögezte: a kormány a
kibontakozási program nyomvonalán halad. Mivel azonban a helyzet
jelentősen megváltozott, új program elkészítése vált szükségessé, s
ez a közeljövőben a Parlament elé kerül. (MTI)
1989. április 20., csütörtök 19:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|