|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Pénteken megkezdődik a KISZ XII. kongresszusa (2. rész)
|
Csoknyay Edit, az MTI ifjúságpolitikai tudósítója írja: A másik szélsőséges álláspontot a középiskolások és az egyetemisták, főiskolások képviselik, akik a KISZ-től függetlenül működő önálló szervezetben gondolkodnak, ám döntésüket a KISZ-kongresszus eredményétől teszik függővé. E viták oka elsősorban az volt, hogy a KISZ éppen akkor veszített taglétszámából és tömegbefolyásából, amikor figyelemre méltó és nagy horderejű kezdeményezésekkel hívta fel a figyelmet néhány alapvető társadalmi problémára. A későbbi polémiákban sokan már az országos KISZ-értekezlet szükségességét, szerepét kérdőjelezték meg. Az országos KISZ-értekezletet követő néhány hónap a kongresszus előkészítésének és a KISZ-en belüli szerveződések létrejöttének időszaka volt. Elsőként az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű, elsősorban egyetemistákra, főiskolásokra építő szervezet jött létre, s ezt napjainkig 46 más szervezet követte. Ezek a kisebb-nagyobb taglétszámú szerveződések megfogalmazták saját platformjukat, körvonalazták cselekvési programjukat, majd a későbbi küldöttgyűléseken megvitatták a kongresszus vitaanyagait és megválasztották küldötteiket. Az alakuló közgyűléseken és főként a küldöttgyűléseken sok szó esett arról, hogy a KISZ megújulása mindeddig csak valamelyes szervezeti változást hozott, de működését és tevékenységének tartalmát tekintve lényegében minden maradt a régiben. Egyetlen, az új ifjúsági szövetség jövőjét is befolyásoló tartalmi kérdés állt az országos KISZ-értekezlet óta a viták középpontjában: az MSZMP és a KISZ viszonya, stratégiai szövetségének értelmezése. Várhatóan a kongresszuson is erre helyeződik a hangsúly, hiszen több szerveződés ettől teszi függővé, hogy a szövetség tagja marad-e. A másik központi téma a KISZ múltjához való viszony kialakítása és ezzel összefüggésben az új ifjúsági szövetség elnevezése lesz. Sokan vannak, akik úgy vélik, a ,,KISZ,, név mára lejáratottá vált, ezzel senkit nem lehet megnyerni, legyen bármilyen jó programja. Az e nézetet vallók többsége teljes egészében tagadja a KISZ múltját. Szép számmal akadnak olyanok, akik viszont éppen ellenkezőleg, azt állítják: vállalni kell ezt a múltat, nincs szükség névváltoztatásra. Az új ifjúsági szövetség nevére eddig egyébként négy javaslatot tartanak nyilván: Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, Magyar Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Baloldali Ifjúsági Szervezetek Szövetsége és Magyar Ifjúszocialisták Országos Szövetsége. (folyt. köv.)
1989. április 19., szerda 17:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|