Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Grósz Károly - rádióbeszélgetés (4. rész)

Ez azért van, mert a gazdasági viszonyok rendkívül összekuszáltak,
illetve az objektív adottságaink - például az adósságállomány
nagysága - miatt nagyon szűk lehetőség kínálkozik az újításra. A
legfontosabb mégis, hogy tartósan ne legyen túl nagy szakadék a két
folyamat között.

    Grósz Károly válaszolt több, a történelmi események megítélésére
vonatkozó, vagy éppen a közelmúlt történéseivel kapcsolatos kérdésre
is. Kijelentette, hogy nem tartotta politikailag célszerűnek az
1956-os eseményekkel kapcsolatos, még ki nem érlelt értékelés
nyilvánosságra hozását. Az akkori történések népfelkelésnek
minősítése nézete szerint leegyszerűsítő, a pontosabb megközelítés
szerinte az, amely egy diákmegmozdulás, egy felkelés, majd egy
ellenforradalomba átcsapó folyamatként értékeli 1956 ismert napjait.
Mindehhez hozzátette, hogy ugyanakkor vallja: minden politikusnak
joga, hogy saját meggyőződését képviselje.

    A főtitkár foglalkozott a hazánkban fellépő antiszemitizmussal,
cigányellenességgel, vagyis a fajgyűlölettel, illetve a
nacionalizmus kérdésével is. Nyomatékosan megismételte a párt
ezekben a kérdésekben többször világosan megfogalmazott
álláspontját: minden rendelkezésére álló politikai eszközzel fellép
e jelenségek ellen.

    A Nagy Imre politikai rehabilitálására vonatkozó kérdésre
elmondta: nem valószínű, hogy az a temetése előtt vagy akár csak
utána is megtörténhet. Bizonyosan a jogi rehabilitálásnak van
létjogosultsága, s ehhez a teljes periratot tanulmányozni kell. Ez
azonban nem a pártvezetés, hanem a szakemberek dolga. Nagy Imre
politikai szerepének megítélésében azonban a pártnak van, és kell
hogy legyen véleménye, ezért most tudatosan és következetesen
felderítik, illetve feldolgozzák az újabb és újabb okmányokat.
Lehetővé kell tenni azt is, hogy ezeket a dokumentumokat a
közvélemény is megismerhesse. Ám hozzátette: olyan politikai
természetű hibák történtek azokban a napokban, amelyek a teljes
rehabilitációt politikai szempontból nem indokolják. Amennyiben új
ismeretekhez jutnak e dokumentumok tanulmányozása során, akkor felül
kell vizsgálni az eddigi álláspontot. A dokumentumok, és így az
újabb ismeretek körének bővítéséhez kérték a Szovjetunió és
Jugoszlávia segítségét is. Grósz Károly rámutatott arra is, hogy a
mai paraméterekkel nem lehet mérni az akkori történéseket, de azokat
akkor is számba kell venni. Kötelességünk azt a korszakot
megnyugtatóan lezárni - hangoztatta -, s ennek során egyetlen
politikai rendező elvet célszerű elfogadni, a megbékélés, a
társadalmi közmegegyezés felé keresni a kiutat. (folyt.köv.)


1989. április 2., vasárnap 19:55


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD