 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótájékoztató (5. rész)
|
Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Borics Gyula. A
Magyar Hírlap munkatársa arról tudakozódott, hogy a bizalmatlansági
indítvány elfogadása, illetve a kormány esetleges lemondása esetén
ki fogja kijelölni az új miniszterelnököt.
Az új alkotmány megalkotásáig és elfogadásáig a jelenlegi
eljárási rend lesz érvényben, nevezetesen az, hogy a Hazafias
Népfront tesz javaslatot a kormány elnökére és a kormány tagjaira.
Utána az Országgyűlés dönt. Az új alkotmány szerint majd a
köztársasági elnök jogkörébe tartozik a miniszterelnök kijelölése -
válaszolta Borics Gyula.
A Népszava munkatársa megkérdezte: nem jelent-e ellentmondást,
hogy a miniszterelnök megválasztja a minisztereit, majd az
Országgyűlés az egyes miniszterekkel szemben is benyújthatja a
bizalmatlansági indítványt. Második kérdése arra vonatkozott, hogy
amennyiben az interpellációra adott válasz nem elégíti ki a
képviselőket, felvetődik-e a bizalmi kérdés.
Ha egy jelentős kérdésben nem fogadja el az Országgyűlés a
miniszter válaszát, két eset lehetséges: vagy a Parlament veti fel a
bizalmatlansági indítványt, vagy pedig a miniszter vonja le a
konzekvenciát, és bizalmi szavazást kér személyével kapcsolatban.
Addig, amíg az új alkotmány életbe nem lép, törvényben fogják
szabályozni, mi történjék akkor, ha a miniszterelnök nincs
megelégedve a miniszterével, és le akarja váltani - felelte az
államtitkár.
Az Austria Press tudósítója afelől tudakozódott, hogy a
parlamenti bizottságok mikor kapnak nagyobb szerepet a
szakminiszterek kiválasztásában.
Borics Gyula annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a
jövőben a parlamenti bizottságoknak sokkal nagyobb szerepük lesz a
kormánytagok kinevezésében, mint amekkora most van.
A TV-Híradó munkatársának kérdésére válaszolva leszögezte: az
alkotmány 33. paragrafusának 3. bekezdése - amennyiben elfogadják -
a következőképpen fog alakulni: a minisztert az Országgyűlés ülésein
az államtitkár, vagy az általa megbízott miniszterhelyettes
helyettesíti.
A Magyar Távirati Iroda munkatársa a bős-nagymarosi beruházással
kapcsolatos munkálatok visszafordíthatatlanságának értelmezését
firtatta. (folyt. köv.)
1989. március 24., péntek 19:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|