 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Kié lesz a püspökszilágyi izotóptemető (1. rész)
|
1989. március 23., csütörtök - Levélben fordult a szociális és egészségügyi miniszterhez a Pest Megyei Tanács elnöke, kérve, hogy a püspökszilágyi izotóptemető kezelési jogát, amely ma a Fővárosi Köjált illeti meg, adják át a Pest Megyei Köjálnak.
Valkai György, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese a kérés
hátteréről az MTI tudósítójának elmondta, a püspökszilágyi
veszélyeshulladék-tárolót 1976-ban, a lakosság tudomásával azért
hozták létre, hogy itt helyezzék el az egészségügyben keletkező és
kísérleti céllal felhasznált izotópokat. A kezelői és tulajdonjogot
akkor az Egészségügyi Minisztériumtól a Fővárosi Köjál kapta meg. Az
1500 köbméter befogadóképességű izotóptemető, amely még évtizedekig
fogadni tudta volna az ide szánt hulladékokat, 1987-re már kezdett
megtelni. A Fővárosi Köjál ugyanis az Egészségügyi Minisztériumtól,
az Ipari Minisztériumtól, valamint az Országos Atomenergia
Bizottságtól engedélyt kapott arra, hogy öt évig fogadhasson a Paksi
Atomerőmű Vállalattól is kis és közepes aktivitású hulladékot:
védőruhákat, eszközöket. Az engedélyt abban a tudatban adták ki,
hogy ez idő alatt elkészült a PAV saját hulladéktárolója.
A Fővárosi Köjál és a PAV által kötött szerződés szerint
1983-tól 1987-ig összesen 700 köbméter paksi hulladék kerülhetett
volna az izotóptemetőbe. Ezzel szemben 1987. december 31-ig az 1500
köbméterből 1200-at köbméter tárolóteret foglalt el a paksi
hulladék, sőt a szerződés lejárta után, 1988-ban még mindig 160
köbméter atomerőművi hulladékot szállítottak Püspökszilágyiba.
Látva, hogy a tároló kezd megtelni, a Fővárosi Köjál 1987-ben az
izotóptemető 1500 köbméteres bővitésére kért engedélyt a helyi
tanácstól. Az izotóptemető vezetőjének szóbeli nyilatkozata alapján,
miszerint megvan az engedélyük további paksi hulladék elhelyezésére,
a helyi tanács kiadta az építési engedélyt. A botrány akkor tört ki,
amikor a Pest megyei környezetvédelmi titkár kérésére nem tudtak
ilyen dokumentumokat bemutatni, és kiderült, hogy az engedélyük csak
1987. december 31-ig szólt. Az építési engedélyt a Pest Megyei
Tanács, majd az ÉVM is visszavonta. Ezt a Fővárosi Köjál
megfellebbezte, ám a huzavona ideje alatt az építkezés tovább folyt,
és a tároló ma 90 százalékban készen van. (folyt.köv.)
1989. március 22., szerda 22:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|