|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - Pozsgay - Die Presse
|
Bécs, 1989. március 15. szerda (MTI-tud) - Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter március 15. alkalmából interjút adott a Die Presse című tekintélyes bécsi polgári napilapnak, s ezt az újság szerdán közölte.
A Die Presse munkatársa, Peter Martos egyebek között azt kérdezte a politikustól: nem volt-e elsietett az MSZMP-től, hogy március 15-ike közös megünneplését javasolta az új, független politikai szervezeteknek, azt várva, hogy vele tartanak azok, akiket korábban zaklattak március 15-i megmozdulásaikért. Mint Pozsgay Imre elmondta, a párt részéről csupán kivánság volt, hogy ezen a nagy nemzeti ünnepen fejezzenek ki egyfajta nemzeti közösséget. A független szervezetek és alternatív mozgalmak nem vették figyelembe, hogy ez már nem az az MSZMP, amelynek rendszerében korábban március 15. szabad megünneplése körül ellenségeskedések, rendőrségi beavatkozások voltak. Bizonytalanságunkat mutatja: a tavaly májusban végbement fordulat jelentőséget túlértékeltük. A közvélemény azt egy vezetési és rendszer-válság lezárásának, nem pedig valódi politikai fordulatnak tekinti - mondta az államminiszter. Pozsgay Imre a továbbiakban az osztrák újságíró kérdései alapján kifejtette véleményét 1848 és az 1867-es kiegyezés jelentőségéről, egy mai társadalmi kiegyezés szükségességéről, az 1956-os események értékeléséről és az azt követő időszak folytatódó tanulmányozásáról, valamint a magyarországi politikai reform feltételeiről és kilátásairól. +++
1989. március 15., szerda 19:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|