|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Brüsszel: magyarok az európai Art Deco-ban (3.rész)
|
Talán elfogult vagyok, de nem a vidékiességet érzem a többi kiállított műhöz képest, hanem a couleur locale-t: jelenlétünk nagyon is kapcsolódó, nagyon is egyidejű - nem érezni, hogy ezek a magyar művészek mások mögött jártak vagy másoltak volna, egyszerűen maguk álmodtak a hazai anyagokba, valóságba a nemzetközi ,,levegőben lebegő,, irányzatot. Párizsból a Cartier-ház küldött korabeli pompás nyakéket, Raoul Dufy tervezte a fényűző damasztot, André Groult a kifinomult faliszekrényt - a magyarok nem vehették fel a versenyt ezzel a luxussal, de fantáziájuk hasonlóan gazdag, bennük is ugyanaz dolgozott. Százezer látogatót várnak a május 28-ig nyitva tartó kiállításra - köztük sok külföldit. Számos szponzor támogatta, a belgiumi francia közösségtől (amely a kulturális költségvetést kezeli a franciaajkú területeken) a Kredietbankig és az IBM-ig. Az Iparművészeti Múzeum Budapestről ingyen kölcsönözte az anyagot, de a költségek (szállítás, biztosítás) a szervezőket terhelik. A számítások szerint a belépőjegyek és a katalógus eladásából várható összeg a kiadásoknak jó esetben a harmadát fedezi. A művészet Belgiumban sem önellátó, szükség van támogatókra. Nélkülük az Art Deco e néhány hónapos tobzódása sem képzelhető el. - Hosszabbítás, mondja Martine Caeymaex, nem lehetséges, amint hogy ez az anyag így együtt soha többé nem kerül, nem kel vándorútra. Jan Debbaut, a Szépművészeti Palota igazgatója pedig azt írja a katalógusban, hogy kiállítást rendezni annyi, mint homokra írni - de néha mégis akadnak olyan kiállítások, amelyek tartósabb nyomot hagynak a homokon. Ő abban reménykedik, hogy az európai Art Deco brüsszeli kiállítása ezek közé tartozik majd.+++ Baracs Dénes (Brüsszel), MTI-Panoráma
1989. március 15., szerda 11:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|