|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15-i ünnepségek (5. rész) - Nagygyűlés a Múzeumkertben (3. rész)
|
Rövid úton és haladéktalanul politikai formába kell önteni a megérett szükségleteket. A hatalom birtokosai már kimerítettékk a szavakkal, közigazgatási eszközökkel, a hallgatással vagy elhallgatással való ellenállást. Ha egyes engedményekkel, apró eltorzító reformokkal nem sikerül határt szabni a folyamatoknak, akkor a nyílt ellenállás elkerülhetetlenné válik. A történelmi menetrendnek ebbe a szakaszába érkezett el Magyarország 1848 márciusában - emlékeztett, majd Arany Jánostól idézte a változás szükségességét megfogalmazó, illetve a méltóságteljes ünneplésre intő szavakat. Végezetűl rámutatott: ,,A mi feladatunk ma dicsőséggel emlékezni a márciusi magyarokra, akik együtt kiáltották az akkori világ haladó népeivel a jelszót, majd életükkel pecsételték meg az emberiség legszentebb elveit: szabadság, egyenlőség, testvériség - vagy a halál ,, A független kisgazdapárt képviseletében Vörös Vince társelnök szólt a jelenlévőkhöz. - Ma nagy napot ünneplünk, tekintet nélkül pártokra, társadalmi szervezetekre, vallásfelekezetekre - mondta bevezetőben, majd 1848 március 15-e általános politikai tanulságára utalva feltette a kérdést: mit tehetünk mi, késői utódok? Válasza az volt: követjük a dicső hősök, a szabadsághősök tanítását, köszönjük nekik nemzeti történelmünknek ezt a felemelő eseményét és amint legnagyobbjuk, Petőfi Sándor megjósolta, sírjaiknál leborulunk, áldó imádság mellett mondjuk el szent neveiket. Ehhez kapcsoljuk a szeretetet, a lélek felszabadulását, a szabadságban való hitet, a másik ember jogának elismerését, amely az emberi lélek legősibb ösztönének, a szabadságvágynak a jelképe. Annak a vágynak kifejezése, hogy az ember, a család a maga egyéni hajlamai szerint élhessen országunk határain belül és azokon kívül. Kiemelte: 1848 március 15-ének üzenete egyaránt szól a hatalom birtokosainak, szól a szerveződő pártoknak és a létező független szervezeteknek. Történelmi feladatunk mindnyájunknak az igazi demokrácia megvalósítása. 40 év után végre szabad, méltóságteljes, tiszta ünneplésben kapcsolódhat össze a nemzet, abban a hitben és reményben, hogy minden becsületes magyar állampolgár számára küzdelmes, nehéz munkával ugyan, de egyenlő jogokat és életszínvonalat tudunk biztosítani - mondotta egyebek között Vörös Vince. Ezt követően Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter mondott ünnepi beszédet. (folyt. köv.)
1989. március 15., szerda 14:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|