|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (3. rész)
|
Az ülésen áttekintették a főváros politikai hangulatának főbb jellemzőit. Barabás János titkár, a napirend előterjesztője utalt arra, hogy a Budapesti Pártbizottság ezentúl évente összegzi a fővárosban érzékelhető társadalmi, politikai folyamatokat, a közhangulat változásainak főbb elemeit. A mostani áttekintés elsősorban a budapestiek életkörüleményeiben és életszínvonalában bekövetkezett - zömében romlást mutató - jeleket tárta fel. Az előadó megerősítette azt a tapasztalatot, hogy a hangulatok, vélemények alakulására a legkedvezőtlenebb hatást az anyagi életviszonyokban érzékelhető változások okozták. Az információs jelentések is jelzik, hogy a reformot általában igénylik a kommunisták, de a többség úgy véli: a politikai intézmények változása gyorsabb a kelleténél, míg a gazdasági reformok kevés kézzelfogható eredménnyel jártak. Nehezíti a reformmal való azonosulást, hogy a fogyasztás visszaszorítását - több drasztikus áremeléssel, az adórendszer bevezetésével - továbbra is a reform számlájára írják. Ugyancsak nehézségeket okoz, hogy a gazdaságpolitika szándékaiból mindeddig elsősorban az egyensúly-javító intézkedések váltak láthatóvá, a pozitív elmozdulás, a növekedés jelei váratnak magukra. A politikai kérdésekről alkotott véleményekből kitűnt, hogy az alapszervezetekben úgy érzik: magukrahagyottan dolgoznak, nincs határozott állásfoglalás, és tartanak a vezetőszervek gyakori véleményváltoztatásaitól is. Kifogásolták, hogy fontos kérdésekben a pártvezetés - ígérete ellenére - továbbra is a tagság véleményének megkérdezése nélkül, a párt nevében nyilatkozik. Utaltak többek között a többpártrendszerrel, 1956 megítélésével, a május 1-jei nagygyűléssel, március 15-ével és november 7-ével kapcsolatos állásfoglalásra. Barabás János végül felhívta a figyelmet arra, hogy a fővárosi kommunisták és a közvélemény szélesebb csoportjai nehezen képesek követni a felgyorsult politikai változásokat, gyakran értetlenül szemlélik az eseményeket. A pártról úgy vélekednek, hogy az politikailag megosztott, szervezetileg meggyengült. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy nincs kialakult elképzelés, egyetértés abban: hogyan lehetne újjászervezni a pártéletet. A testület ezt követően megvitatta és elfogadta a budapesti pártmozgalom ez évi költségvetését, amely a szükségesnél mintegy 30 százalékkal kevesebb. Ezért szigorú takarékossági intézkedéseket léptetett életbe; többek között csökkenti a fővárosi pártapparátus létszámát. (MTI)
1989. március 13., hétfő 17:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|