 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (30. rész)
|
Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.), a Zala Megyei Pártbizottság
----------------
első titkára szerint az előterjesztett koncepció teljes tartalmában
alkalmas dokumentum a társadalmi véleményezésre. Mint mondotta:
Magyarország alaptörvényének magyar alkotmánynak kell lennie, de ma
is időszerű az a kettős kötődés, amely ezeréves államiságunk
történetét mindig jellemezte. Egyrészt hozzá kell járulnia, hogy
megtaláljuk méltó helyünket Európában, másrészt az alkotmány
erejével kell megerősíteni történelmi azonosságtudatunkat, nemzeti
önbecsülésünket.
- Új alkotmányunknak - folytatta - alkotmányos garanciákkal kell
biztosítania az állampolgár, a különböző társadalmi csoportok, az
ország önsors-alakító készsége kibontakoztatásának jogi
lehetőségeit. Ebből a szempontból a tervezet számos olyan korlátot
lebont, amelyeket a most érvényben lévő alkotmány, az abból származó
törvények és jogszabályok emelnek. Példaként említette azt az
előrelépést, amit a tulajdonformák egyenjogúságának az elismerése
jelent.
Karvalits Ferenc egyetértett azzal, hogy az egyén és az
intézményesült hatalom viszonyát tükröző alapvető emberi,
állampolgári jogokat az alkotmány első fejezete tartalmazza.
Tarthatatlannak minősítette azt a gyakorlatot, hogy eddig a hatalom
csak a közösségen keresztül jutott az egyénhez.
A képviselő üdvözölte, hogy az új alkotmány alapelvként
deklarálja az esélyegyenlőséget, jóllehet e progresszív elemet olyan
társadalmi-gazdasági viszonyrendszerben kell megvalósítani, amikor
markáns egyenlőtlenségek a jellemzőek. Az elmúlt négy évtizedben
ugyan több ilyet felszámoltunk, de - döntően a rossz szabályozás
hatására - újkeletű egyenlőtlenségek is megjelentek. A
legfájdalmasabb a társadalom néhány olyan nagyobb csoportjának az
esélyvesztése, mint az ifjúságé, az önhibájukon kívül a társadalmi
létminimum alá kerülteké, a nyugdíjasoké és a magyar falvakban
halmozottan hátrányokkal küzdők népes csoportjáé. Éppen ezért az
állam mindenkori, de jelenleg legsürgetőbb feladata az
esélyegyenlőtlenségek mérséklése, és ennek megfelelő jogi keretet
biztosíthat az új alkotmány. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|