|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (29. rész)
|
A vitában elsőként felszólaló Nagy József (Baranya m. 6. vk.), ----------- az MSZMP Baranyai Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára azt hangsúlyozta, hogy a tervezett új alkotmányt hosszú távra szólóan stabil alapokra kell helyezni. Ezt jól szolgálja a mostani előkészítő szakasz, amelyet joggal nevezhetünk társadalmi alkotmányozásnak, hiszen az állampolgárok széles rétegei vesznek részt az alapelvek kidolgozásában. Ezután arról szólt, hogy az előkészítő munkában jobban kell tisztázni az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Minisztertanács közötti munkamegosztást, a közöttük szükséges egyensúly megteremtését, azt, hogy mi a feladata és joga a központi hatalomnak és az önkormányzatoknak. Ami az államformát illeti: meggyőződésből a népköztársaság elnevezést ajánlotta a hozzászóló, mert - mint mondta -, hazánkat már így ismeri a világ, és a kifejezés haladóbb, mint a köztársaság elnevezés. Ezután olyan kérdésekről szólt, amelyeket a további szövegező munkánál, a koncepciók finomításánál figyelembe kell venni. Itt említette a bevezető szakaszt, amely szocialistának minősíti a kiépülő társadalmi rendszert, de a következő fejezet már nem fogalmazza meg, mit is értünk ezalatt. Az alkotmánynak szólnia kellene a plurálisan tagolt társadalom közösségeiről, a munkahelyi, a lakossági és a vallási közösségekről is. A hozzászóló hiányolta továbbá a koncepcióból a politikai akarat érvényesítésében közreműködő pártok közjogi státusát. Pedig ez időszerű kérdés - hangsúlyozta -, hiszen az MSZMP politizáló párttá kíván válni, és nem akar hatalmi monopóliumot. Az országszerte folyó címervitával kapcsolatban azt mondta, hogy bár becsüli nemzeti ereklyéinket, anakronizmusnak tartja a koronás címer bevezetését, ez ugyanis ellentétes a népköztársaság eszméjével. A Kossuth-címer viszont leghaladóbb hagyományainkat idézi. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|