|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (13. rész)
|
Furcsa, de végül is megmagyarázható ellentmondás, hogy az idegen, mesterséges konstrukciók alkotása és a társadalomra való erőltetése - az alkotmány esetében is - napi vagy rövid lejáratú viszonyokkal is összefügg, még akkor is, ha ezekből a viszonyokból kiindulva hosszú távú megfogalmazásra is törekszenek. Ezért is válnak az ilyen alkotmányok elsősorban politikai deklarációkká, ezért is túlnyomóak a programjellegű elemek, s ezért is halvány a jogi karakterük. Ezzel is összefügg tehát, hogy az alkotmány jogi jellegét, éspedig túlnyomó részben biróság előtti hivatkozásul is szolgáló normajellegét hangsúlyozzuk. Az alkotmány jogszabály. Leírtuk, elmondtuk már, de nem ismételhetjük eléggé. Igaz, nem független a politikai viszonyoktól, eszméktől, törekvésektől. Nem is lehetséges ez, hiszen a politikai rendszert érintő, strukturáját, elemeit sok tekintetben formalizáló szabály, de jogszabály. Politikai tartalmával és hatásával természtesen politikai dokumentum, de ez a politikai jelleg a jogi szabályozáson át jut kifejezésre, s ez azt is jelenti: a jog belső logikáján, racionalitásán keresztül is: hiszen bármennyire is ki van téve maga az alkotmányozás folyamata is a különböző hatásoknak, végül is - hosszabb távra is sikersen - nem jelenítheti meg a napi politikai erőviszonyokat, rövid lejáratú törekvéseket, és ezek indokául szolgáló eszméket. Az alkotmány jogszabály volta és az ebből adódó következmények segítenek eligazodni egy másik, sokat viatatott kérdésben is: a társadalmi, gazdasági és politikai rendszer jellege, illetőleg e jelleg megfogalmazása problémájának megoldásában, a politikai erők, szervezetek, pártok és az állam viszonyának alkotmányos megjelenítésében is. Ezek a viták ma még nem fejeződtek be, sőt nagyon valószínű, hogy a szabályozási elvekről, a tervezett jogszabályszövegről kialakuló társadalmi méretű vita még sok új szempontot is hoz majd már meglévők megerősítése vagy elvetése mellett. Ezúttal és egyetlen szemponttal én is inkább továbbfejleszteni szeretném ezt a vitát, mintsem bármilyen módon lezárni. A jogi szabályozás lényeges tulajdonságai, például koherenciájának szükségessége ugyanis nem elhanyagolható eszközt ad számunkra ahhoz, hogy egyrészt a politikailag kusza szituációból fakadó elemekből kiszűrhessük a hosszabb távú folyamatok jeleit, s így a készülő alaptörvény egyszerre szolgálhassa a napjainkban szükséges megoldásokat és a jövőbe vezető folyamatokat, s ezzel is másrészt, meghatározza azokat a megállapításokat, amelyek a társadalom jellegét illetően az alkotmányba kívánkoznak.(folyt.köv)
1989. március 8., szerda 15:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|