|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Megújul a T. Ház (2. rész)
|
A minisztereket ugyanis tilos volt "megfricskázbni" - idézte fel a képviselői munkássága során tapasztalt kellemetlen élményeit az idei, januári ülésszakon a Bács-Kiskun megyei Südi Bertalan. S hozzátette: ha a demokrácia a Parlamenten belül is "tőrbecsalható", mit várhat az olyan állampolgár, aki nem tagja a törvényhozásnak. De a csongrádi Király Zoltán is kemény szavakkal szólt a "befolyásoló" telefonokról, az interpellációk bejegyzésének korábban tapasztalt visszásságairól, az 1986-ben elfogadott ügyrend korlátozó és már hatályba lépésekor tudottan be nem tartható voltáról. A házszabályok ez év januári vitáját már a megújulás szelleme hatotta át. Az ügyrendmódosítást előkészítő parlamenti bizottság 71 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez a képviselők újabb módosítások tucatjait fűzték. Bár az indítványok egy része pusztába kiáltott szó maradt, az új házszabály számos ponton meghaladja a régit, nyitottabb, rugalmasabb annál. A Parlament szuverenitását erősíti, hogy - az átalakított ügyrendnek megfelelően - az ülések összehívásának a joga az Elnöki Tanácstól átszállt az Országgyűlés elnökére, s a korábbi szabályozással szemben a törvények alkotmányos kihirdetése is őt illeti meg. A honatyák általános megelégedésére szűkült viszont a T. Ház elnökének jogköre a zárt ülés elrendelése ügyében. A mostani házszabály csak rendkívüli esetben engedi meg a nyilvánosság kizárását, s a "rendkívüliséget" indokolni kell. A régi ügyrend szerint az Elnöki Tanács vagy a Minisztertanács indítványára zárt ülést kellett tartani. Ilyen indítvány csak államtitok védelme érdekében lehetséges az új házszabály elfogadása óta. A képviselők támogatták - s ezzel az Országgyűlés belső törvényébe foglalták - azt a javaslatot, hogy a törvényhozónak a név szerinti szavazásnál nyilatkoznia kell állásfoglalásáról, vagyis nem aláírásával szavaz. A Parlament állandóan időzavarba, törvénytárgyalási és döntési kényszerbe kerül, a képviselő gyakran az újságból tudja meg, hogy milyen törvény tárgyalása várható - tette szóvá a januári ülésszakon a Békés megyei Vass Józsefné. Az új házszabályba emelt indítványának megfelelően a jövőben az Országgyűlés elnöke előterjesztése alapján a törvényhozó testület határozza meg saját éves munkaprogramját. (folyt.)
1989. március 8., szerda 10:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|