|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
AZ MSZMP Központi Bizottságának ülése (11. rész) - második nap - Sajtókonferencia
|
x x x Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi pontok előadói nemzetközi sajtókonferencián találkoztak az újságírókkal. Elsőként Fejti György, a Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy több mint egy éves előkészítő munka után fontos szakaszához érkezett az alkotmányozás. Elkészült az új alkotmány szabályozási alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfogadott, s ajánlja a Parlament március 8-án kezdődő ülésén is megtárgyalni. Hozzátette: most az első olvasatban vitatják meg a mintegy száz oldalas dokumentumot, amely a napokban teljes terjedelmében nyilvánosságot kap. A Központi Bizottságnak az a szándéka ugyanis, hogy az új alkotmány minden állampolgár és az állampolgárok minden csoportjának véleményét figyelembe véve formálódjon. A KB titkára ezután szóba hozta az alaptörvény néhány koncepcionális kérdését, elsőként azt az elképzelést, hogy az új alkotmány tükrözze a magyar történelemnek, a magyar állam szervezetének és alkotmányjogának kontinuitását, építsen a több mint ezer éves magyar államiságra, adja ennek az alkotmány preambulumában korrekt, tárgyilagos értékelését, szóljon arról, honnan indult a magyar nép, hol tart jelenleg, s merre készül, mik a céljai. E tekintetben alapkérdés, hogy az új alkotmány Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként definiálja. Fejti György hangsúlyozta, hogy az alaptörvény tervezetének elkészítésében egyszerre építettek a magyar alkotmányfejlődés tradícióira, s a nemzetközi alkotmányjog minden progresszívnek tekintett, s maradandónak bizonyuló értékére. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új alaptörvény áttörést jelent az emberi és állampolgári jogok értelmezésében. A Központi Bizottság arra törekedett, hogy a szerződésekben vállalt kötelezettségekkel teljesen összhangban, a társadalmi fejlődés igénye és szükséglete szerint az állampolgári jogok teljes katalógusát tartalmazza az alkotmány, benne e jogok garanciarendszerét is. Kifejtette: fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az állampolgárok teljes szuverenitása, szabadsága, önszerveződéshez való joga - beleértve az állampolgári elégedetlenség kifejezésre juttatását - alkotmányos keretek között, szabályozott formában gyakorolható legyen. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|