 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Horn Gyula és Balogh Sándor egy szovjet-magyar történészbizottság felállításáról
|
1989. február 17., péntek - Oleg Bogomolov szovjet akadémikus, a szocialista rendszerrel foglalkozó kutatóintézet igazgatója japán lapokban megjelent interjújában egyebek közt felvetette egy szovjet-magyar történészbizottság felállításának lehetőségét, s a bizottság munkája nyomán a közelmúlt magyar történelmének áttekintését, esetleges újraértékelését, fehér foltjainak eltüntetését.
A nagy érdeklődést kiváltó nyilatkozat kapcsán, a négy évtized
közös feldolgozásának lehetőségéről kérdezte az MTI munkatársa Horn
Gyula külügyminisztériumi államtitkárt és Balogh Sándort, az MSZMP
KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját. Ők mindketten részt
vesznek az MSZMP KB által létrehozott történelmi albizottság
munkájában, így közreműködtek a Társadalmi Szemlében napvilágott
látott tanulmány elkészítésében is, amely 1945 utáni történelmünket
számos új szempont figyelembevételével összegzi.
Horn Gyula szerint mindenképpen csak üdvözölni lehet egy
szovjet-magyar történészbizottság létrehozását. Az államtitkár úgy
vélekedett, hogy a közös tudományos munka első lépése lehetne annak
tisztázása, ki és milyen dokumentumokkal rendelkezik, hol lelhetők
fel a magyar vonatkozású forrásanyagok. Mert jelenleg nem lehet
tudni, léteznek-e egyáltalán a keresett dokumentumok,
megtalálhatók-e valamelyik szovjetunióbeli levéltárban vagy
archívumban. Ezzel a problémával a történelmi albizottság is
találkozott munkája során.
Balogh Sándor ugyancsak támogatja egy magyar és szovjet
szakemberekből álló munkabizottság felállítását. Hozzáfűzte azonban,
hogy az együttműködés nem előzmények nélküli, hiszen a hatvanas évek
közepe óta tevékenykedik a szovjet-magyar történész vegyesbizottság,
s éppen legutóbbi - január végi - ülésükön vetődött fel a második
világháború utáni időszak közös forrásfeldolgozáson alapuló
kutatása. Emellett a Párttörténeti Intézet és a moszkvai
Marxizmus-Leninizmus Intézet kerekasztal-megbeszélésein is
napirendre került az együttes múltfeltárás lehetősége.
- Bogomolov akadémikus - tette hozzá Balogh Sándor - példaként
említette a már működő szovjet-lengyel történészbizottságot. Nos, a
mi esetünkben remélhetőleg még könnyebb az együttműködés, hiszen a
két ország viszonylatában nincsenek olyan tisztázásra váró, súlyos
kérdések, mint a lengyel történelemben a katyni tragédia. (MTI)
1989. február 17., péntek 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|