|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (2. rész)
|
A nyilvános politizálás hiánya alakította ki azt a szokást, hogy az elhallgatott információkat spekulációkkal pótolják az emberek. Pozsgay Imre hangsúlyozta: sem kamikáze-akció, sem partizán-hősködés szándéka nem vezette, amikor az új tények és összefüggések ismeretében népfelkelésként értékelte az 1956-os eseményeket. Ez a formula felel meg leginkább annak az állapotnak, amikor egy megsértett és megalázott nép kitombolja haragját. Nem vitatható, hogy ilyen forrongó helyzetben óhatatlanul felbukkannak restaurációs és ellenforradalmi vonások is. Ezért azoknak sem kell szégyenkezniök, akik az ilyen jelenségekkel szemben felléptek. Ma is valamennyien öntudattal vállalhatják szerepüket. A népfelkelés formuláját - még ha bizonyos érzékenységeket sért is - a forradalom, ellenforradalom szélsőségei közt reálisnak, a nemzet többsége számára elfogadhatónak, végső soron egységteremtő meghatározásnak ítélte Pozsgay Imre. Ezzel együtt - hangoztatta - bár a párton belül senki sem késztette véleményének megváltoztatására, s maga sem érezte az önkritika szükségességét, elfogadja a Központi Bizottság állásfoglalásának kompromisszumos meghatározását, mivel amögött a pártegység megőrzésének szándéka munkál. Pozsgay Imre délután a paksi sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen találkozott a város lakosságának mintegy ezer képviselőjével. Beszédében az előzetesen hozzá intézett kérdésekre válaszolva részint megismételte a Központi Bizottság ülésével és állásfoglalásával kapcsolatos véleményét, s részletesebben kifejtette, milyen indítékok és célok vezérelték az 1956-ra vonatkozó kijelentéseit. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy közelmúltunk reális, tényeken alapuló újraértékelése nélkül nem tudunk megszabadulni a sztálinizmus máig működő hatalmi mechanizmusától. A tekintélyuralommal kikényszerített monolitikus egység kudarcát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ország mai helyzetét előidéző helytelen döntések kivétel nélkül egyhangú határozatokkal születtek. A vitás kérdések megkerülése, elhallgatása egyben a felelősség elkenését is jelenti. Ilyen körülmények között az ország kormányozhatósága is kérdésessé vált. A kormányzati szándékok és a népakarat között másfél-két évtizede nincs összhang, a törekvések ellentétes irányban hatnak. A pártnak fel kell készülnie arra, hogy politikai befolyását nyílt küzdőtéren őrizze meg. (folyt.köv.)
1989. február 15., szerda 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|