 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (1. rész)
|
1989. február 15., szerda - Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, szerdán kétnapos látogatásra Tolna megyébe érkezett. Délelőtt Szekszárdon Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Tamás Ádám megyei tanácselnök fogadta, majd hosszabb eszmecsere, kötetlen beszélgetés következett a pártszékházban a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjainak részvételével.
Az első titkár Tolna megye kommunistáinak hangulatáról, a
február 10-i Központi Bizottsági ülést megelőző várakozásokról és az
ülésen elhangzottakkal kapcsolatos véleményekről tájékoztatta
Pozsgay Imrét. Nem hallgatta el az államminiszter személyét illető
és az 1956-os események népfelkelésként való értékelését vitató
észrevételeket sem.
Pozsgay Imre a KB ülés jelentőségét két alapvető kérdésben
ítélte kiemelkedőnek. Az egyik, hogy sikerült elkerülni a
pártszakadást, s egyben fontos lépést tett a vezető testület egy új
értelemben vett - a vita, a véleménynyilvánítás jogát és a
platformszabadságot is magában foglaló - pártegység felé.
Megerősítette azt is, hogy nem volt és nincs ,,Pozsgay-ügy,,.
A másik jelentős tett a többpártrendszerről szóló politikai
állásfoglalalás. Az MSZMP ez irányban tett kezdeményezése abból a
felismerésből fakad, hogy a mi körülményeink között csakis több párt
nyílt küzdelmében valósulhat meg a politikai pluralizmus. Arra a
kérdésre, hogy ez stratégiai, avagy csupán taktikai lépés volt-e, a
párt vezető testülete részéről, Pozsgay Imre meggyőződéssel
hangoztatta a szándék komolyságát. Kétségtelen - mondta -, hogy az
új körülmények sürgetően követelik a párt belső megosztottságának
felszámolását, a kommunisták körében is tapasztalható bizonytalanság
és bizalmatlanság feloldását, a cselekvőképesség helyreállítását.
Ehhez viszont elkerülhetetlen a számvetés, a szembenézés
közelmúltunk történelmével. Az 1956-os események tisztázása az MSZMP
jövőjére nézve sorskérdés - hangsúlyozta Pozsgay Imre.
Ezért az az értékelés, amelyet a történelmi albizottság
megállapításaira alapozva személy szerint ő hozott nyilvánosságra,
nem megfontolatlanul hangzott el, és mentes volt minden politikai
praktikától. Hogy egyesek ilyesmit sejtettek mögötte, az minden
bizonnyal összefügg közgondolkodásunk öröklött reflexeivel.
(folyt.köv.)
1989. február 15., szerda 20:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|