 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Vita a filmszemle alkotásairól - a társadalmi zsűri nyilvános ülése (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - A XXI. Magyar Filmszemlén bemutatott dokumentumfilmekkel jelentős értékek születtek - ebben egyetértettek a társadalmi zsűri tagjai szerdai nyilvános ülésükön, ugyanakkor a vitát követően is csak találgatni lehetett a díjazott alkotásokat. A zsűritagok ugyanis személyes véleményüket fejtették ki a látott filmekről, s nem a kollektív döntés eredményéről számoltak be a Budapest Kongresszusi Központ Pátria termét megtöltő hallgatóságnak.
Főként Sára Sándor Csonka-Bereg és a Böszörményi Géza-Gyarmathy
Lívia alkotópáros Recsk 1950-53 című alkotásairól szóltak elismerően
a zsűri tagjai. Egyezett a vélemény két játékfilm esetében is:
Bereményi Géza Eldorádó, illetve Enyedi Ildikó Az én XX. századom
című filmjeit emelték ki a méltatások a seregszemle mezőnyéből.
Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, a zsűri elnöke
egészében színvonalasnak ítélte a XXI. Magyar Filmszemlét,
hozzátéve: figyelemre méltó, hogy a látott alkotások - dokumentum-
és játékfilmek egyaránt - nemcsak áttételesen, hanem közvetlenül is
politizálnak, mégpedig elsősorban a hatalom és az egyén, a politikai
rendszer és személyiség viszonyát, konfliktusát állítva a
középpontba. A tényfeltáró dokumentumfilmekről a zsűri elnöke
kifejtette: ezek a múlt tisztázásának igényével született alkotások
fontos szerepet töltenek be a dogmák leerombolásában, az előítéletek
oszlatásában.
Nagyra értékelte a szemle dokumentumfilmjeit Glatz Ferenc
történész is. Mint mondta: ezek a filmek olyan kérdésekkel
foglalkoznak, amelyekhez a történészek - jóllehet az ő feladatuk
lett volna - mindezidáig nem nyúltak. Huszadik századi történelmünk
bemutatásában előbbre tart a magyar film, mint a magyar
történettudomány - állapította meg.
Kéri László szociológus a külföldi vendégek, kritikusok
szemszögéből próbálta megközelíteni a filmeket, és úgy vélekedett,
hogy a nem magyar néző számára érthetetlen, szinte felfoghatatlan az
a társadalmi szétesettség, amely a filmekből kiolvasható. Kéri
László úgy vélekedett, hogy az ország 1973 utáni stagnálását,
megmerevedettségét híven és nagy művészi erővel tükrözi Jeles András
Álombrigádja. Emellett modellértékűnek tartotta a Felmentés nélkül
című dokumentumfilmet, valamint az információs vetítésen bemutatott
Kizárt a párt című videofilmet. (folyt. köv.)
1989. február 8., szerda 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|