 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Korea - visszhang (1. rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Szöul, 1989. február 2. csütörtök (MTI-tud) - A hidegháború utolsó megmaradt falán tört át Korea és Magyarország a diplomáciai kapcsolatok felvételével - idézte Ro Te Vu államfő kijelentését a The Korea Herald csütörtökön címoldalon megjelent cikke, amely beszámolt a köztársasági elnök és Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár megbeszéléséről. A cikk - összhangban a többi tudósítással - korszakos jelentőségűnek, példa értékű történelmi lépésnek minősítette a tényt: február 1-jén a Koreai Köztársaság nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatra lépett Magyarországgal.
A The Korea Times elemzése szerint a lépés fordulópontot jelent
Korea és a szocialista országok kapcsolatában. Ennek köszönhetően
jobbak a kilátások arra, hogy fejlődjön a viszony azokkal az
országokkal, amelyek már megnyitották, vagy a közeljövőben tervezik
kereskedelmi irodájuk nyitását. Diplomáciai elemzőkre hivatkozva a
koreai sajtó egységesen állapította meg, hogy elsősorban
Jugoszlávia, a Szovjetunió, Lengyelország és Bulgária az, amellyel a
legjobbak a kilátások a hivatalos kapcsolatok felvételére.
Magyarország úttörő lépését a The Korea Times annak a nyitási
politikának szimbólikus jelentőségű megnyilvánulási formájaként
értékeli, amelyet Grósz Károly múlt év májusa óta valósított meg.
Ezzel összefüggésben idézi Ro Te Vu Grósz Károlynak küldött üzenetét
a Csoszon Ilbo, a több, mint egymillió példányban megjelenő
legnagyobb koreai lap, csakúgy, mint a The Korea Herald: ,,hadd
fejezzem ki legmélyebb hálámat a főtitkár úrnak azért a merész
döntéséért, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételével támogatja
északi politikámat,,.
A dél-koreai külpolitika általános nyitását megfogalmazó
úgynevezett északi politikával kapcsolatban a Hankuk Ilbo és a Szöul
Szinmun, valamint az angol nyelvű lapok idézik Horn Gyula elutazás
előtti sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentését:
,,meggyőződésünk, hogy kapcsolataink Dél-Koreával hozzá fognak
járulni a feszültség csökkentéséhez és a békéhez a
Koreai-félkszigeten és hatással lesznek a békés újraegyesítési
törekvésekre.,, A The Korea Times szerkesztőségi cikke nem is
tagadja: Szöulban arra számítanak, hogy Horn Gyula dél-koreai
látogatása során szerzett tapasztalatairól és benyomásairól
tájékoztatja a kelet-európai országok politikusait, ami
hozzájárulhat a koreai politika jobb megértéséhez. (folyt.köv.)
1989. február 2., csütörtök 07:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|