 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Koreai Köztársaság - Magyar Népköztársaság (felcim) Az út állomásai (1.rész)
|
1989. február 1. szerda (MTI-Panoráma) - Azokat, akik az utóbbi időben nyomon követték akár a budapesti, akár a szöuli politika alakulását, nem érhette váratlanul a hír, hogy a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság teljes értékű diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. A viszony normalizálásának útján számos lépést tett a két kormány az elmúlt hónapokban. Megelőzte mindezt és az induláshoz megteremtette a szükséges kedvező légkört a szocialista országok túlnyomó többségének az a döntése, most meg kell szakítani az olimpiai bojkottok és ellenbojkottok láncolatát, el kell küldeni a sportolókat a szöuli nyári játékokra.
A körülmények tehát - Ázsiában egyáltalában nem szokatlan módon
- reflektorfénybe állították a sportdiplomáciát. A magyar-délkoreai
közeledés mélyebb okai azonban gazdasági és politikai természetűek.
Az első komolyabb lépés az volt, hogy tavaly márciusban irodát
nyitott Szöulban a Magyar Gazdasági Kamara. Szeptemberben, az
olimpiai játékok megkezdése előtt hivatalos közlemény adta tudtul: a
gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális, sport-,
műszaki-tudományos, konzuli, valamint egyéb kapcsolatok szilárd
alapokra helyezése érdekében a Koreai Köztársaság képviseletet nyit
Budapesten, Magyarország pedig Szöulban. A magyar fővárosban
októberben, Szöulban pedig decemberben kezdte meg működését az
állandó képviselet.
A közleményben az is benne volt, hogy a felek rövidesen
tárgyalásokat kezdenek a teljes értékű diplomáciai kapcsolatok
felvételéről. Ezek a tárgyalások megindultak, és új lendületet
kaptak Szin Dong Von-nak, a Koreai Köztársaság külügyminisztere első
helyettesének december végi budapesti látogatásakor. Ez készítette
elő Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár mostani szöuli útját,
amelynek során feltették a pontot az i-re.
A kapcsolatok tartalmi oldalát illetően: a két ország már
megállapodást kötött egymással a sport és a hírügynökségi munka
terén való együttműködésről, valamint a beruházások védelméről. A
felsorolás folytatható: kereskedelmi és gazdasági együttműködési
megáll apodással, kulturális megállapodással, valamint a diplomaták
és a szolgálati útlevéllel rendelkezők vízumentességéről szóló
egyezménnyel. Valószinüleg nem várat magára sokat a
műszaki-tudományos eg yüttműködési megállapodás, a légügyi
egyezmény, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény végleges
rögzítése.
1989. február 1., szerda 11:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|