Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Grósz Károly interjúja (1. rész)

1989. január 30., hétfő - Svájcból hazafelé, a MALÉV Zürich-Budapest menetrendszerű járatának a fedélzetén Grósz Károly, az MSZMP főtitkára interjút adott a hazai sajtó képviselőinek. Ennek során hangzott el - egyebek között - a következő kérdés: ,,Mi az Ön véleménye arról az igényről, amely tavaszra a parlamenti választásokat, s többpártrendszer tényleges bevezetését szorgalmazza? Utalunk a hétvégén elhangzott megnyilatkozásokra, amelyek azt mutatják, hogy erről is megoszlik a vélemény a pártvezetésben. Berecz János szerint: ,,veszélyt jelent ugyanakkor, hogy a jelenleg legnagyobb létszámú, legerősebb politikai szervezet, az MSZMP, nem teljesen alkalmas a folyamatok irányítására, ugyanis rendeznie kell saját sorait.,, S hallottuk, hogy 1956 értékelése során Pozsgay Imre rádiónyilatkozatában olyan terminológiát használt, amelyről a párton belül nincs közös nevező.,,

- Én a repülőgépen értesültem arról, hogy elhangzott egy
interjú, olvasni itt a repülőgépen olvastam az újságban - mondotta
Grósz Károly. - Így tehát semmi közelebbit nem tudok. Nem tudok az
interjú előzményeiről, és körülményeiről sem. Pozsgay Imrével az
elutazásom előtt pár napppal együtt voltunk, kedden a politikai
bizottsági ülésen. Ott erről nem szólt. Hangsúlyozom, annyit tudok,
mint amennyit most olvastam a Népszabadságban. Amikor a Központi
Bizottság kiküldte az általa vezetett munkabizottságot - ez nem
valamiféle albizottság, hanem olyan, amelynek át kell tekintenie
négy évtized tanulságait -, azért küldte ki, hogy elkészítse a XIV.
kongresszus számára a programot, vagy a programnyilatkozatot. Attól
függően, hogy a pártvita meddig jut el az 1989-es esztendőben a
koncepció dolgozásában. Ennek 1956 nyilván nem megkerülhető része.
Nem tudom, hogy milyen indíték, milyen motiváció vezette Pozsgay
Imrét, hogy a négy évtizedes elemző munkának ezt az egyetlen elemét
megfogalmazza.

    Magát a minősítést illetően: amikor mi azt mondjuk, tekintsük át
a négy évtized tanulságait tudományosan, abban az is benne van, hogy
újraértékelünk dolgokat. Ám azt, hogy a tudományos értékelésből
milyen politikai konzekvenciákat vonunk le, előre nem lehet
eldönteni, a politikai konzekvenciát nem egy ember, nem egy
bizottság, hanem a Központi Bizottság vonja le. (folyt.köv.)


1989. január 30., hétfő 20:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly interjúja (2. rész)

Ezt a Központi Bizottságnak kell megtárgyalnia, amely kiküldte a
munkacsoportot. A munkacsoport nem a Politikai Bizottságnak tartozik
jelenteni, hanem a Központi Bizottságnak. Nyilvánvaló, hogy egy
tudományos vitában sokféle politikai konzekvencia levonható, de ez a
vita még hátra van. Úgy gondolom, hogy Pozsgay Imrének és a
bizottságnak talán vannak dokumentumai, amelyekre építik ezt a
megállapítást - én ilyen dokumentumokkal eddig nem találkoztam.
Szeretném hangsúlyozni: elvileg nem zárom ki, hogy új ismeretek
birtokában új tudományos, és ennek alapján új politikai minősítést
fogalmazunk meg.

    - Ami a stratégiát illeti, a Központi Bizottság az elmúlt 10
hónap alatt kétszer fogott hozzá ennek a stratégiának a
kidolgozásához; két ülésen volt sikertelen a vita. A legutóbbi
központi bizottsági ülés külön munkabizottságot küldött ki, s a
főtitkárt bízta meg, hogy vezesse azt, továbbá a KB februári ülése
elé terjesszen egy jelentést a stratégiáról. Nem hallottam, hogy
Berecz János hol nyilatkozott úgy, hogy a legerősebb politikai
szervezet, az MSZMP nem teljesen alkalmas a folyamatok irányítására.
Ha egy politikai párt nem akarja befolyásolni a politikai
folyamatokat, akkor lemond fő feladatáról. Létjogosultságát épp az
adja, hogy a társadalom érdekében a politikai folyamatokat
befolyásolja. Nekünk tehát két próbálkozás után a februári központi
bizottsági ülésen harmadszor kell megpróbálni - most már egy
bizottsági jelentéssel és nem politikai bizottsági jelentéssel -
meghatározni a főbb tartalmi kérdéseket. Ezek: az MSZMP viszonya a
többpártrendszerhez, a választási rendszerhez, valamint a különböző
alternatív mozgalmakhoz. Ehhez kapcsolódik az a menetrend, amit a
Központi Bizottságnak jóvá kell hagynia ahhoz, hogy a pártvezetés
tudja, mihez tartsa magát.

    E sikertelen szakaszok sajátos reform-retorikai versenyre adtak
módot - állapította meg egy újabb kérdés, azt tudakolva: meddig
terjed a platformszabadság?

    - Először is ez nem platformszabadság, ez az önfegyelem hiánya -
hangzott a válasz. - A platformszabadság azt jelenti, hogy a
testületen belüli nézetkülönbségek képviselhetők. Azok után is, hogy
a testület elfogadta valamelyik álláspontot. Ennek értelmében a
testületen belül lehet - ha indokolt - különböző meggyőző munkát
végezni. (folyt.köv.)


1989. január 30., hétfő 20:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly interjúja (3. rész)

De amíg a testület nem dönt, az az álláspont van érvényben, amit
kialakított és elfogadott. Tehát a platformszabadság nem az
összevisszaságot és a káoszt jelenti, hanem a testületen belüli
szabadabb politikai vitát, amely a kisebbségi véleményt képviselők
számára ad lehetőséget ahhoz, hogy szövetségeseket és támogatókat
gyűjtsenek álláspontjukhoz. Ezt mi nem tekintjük frakciónak. De
addig, míg a többségi álláspont van érvényben, addig a kisebbségnek
a magatartásában, a gyakorlatában a többségi álláspontot kell
képviselnie akkor is, ha nem ért vele egyet. Joga és lehetősége,
hogy véleményét terjessze a testületen belül.

    - Ami a reform-retorikát illeti - azzal bőségesen el vagyunk
látva, s így sok-sok illúzió keveredik. Egyesek azt hiszik, hogyha
reformról beszélnek, az már reformot is jelent. A reformnak a
tettekben, a magatartásban kell megnyilvánulnia. Minden reformnak
időigénye van, az időtényezőt nem szabad lebecsülni. Felvetődik
tehát a kérdés, hogy az elmúlt tíz hónap alatt a pártértekezlet óta
megtett út sok-e, vagy kevés. Önmagunk letisztulásához és a
folyamatok kibontakoztatásához kevés - nem tettünk eleget, ezért az
elmúlt tíz hónappal nem vagyok elégedett. Noha elég sokat tettünk,
elsősorban a párton belüli közgondolkodás alakításában. A
közvéleményt is szoktattuk, szoktatjuk a változó helyzethez.

    - Ami ennél fontosabb - önmagunkban megvívunk egy csatát,
amelynek szerintem a vége felé járunk. Jobban tudjuk, hogy mit kell
tennünk a jövőt illetően. Igaz, többet tehettünk volna, s hogy ennek
mi az oka, ezt sem lehet megkerülni: a vezetésben a pártértekezlet
óta nem alakult ki emberi egység. Hangsúlyozom: nem politikai, hanem
emberi egység. Nem alakult ki olyan emberi viszony, amely nélkül nem
lehet egy ütőképes testületet elképzelni a vezetésben. Különböző
életutat jártunk meg, különbözőképpen mérlegeljük a folyamatokat.
Ugyanakkor be kell látni, hogy ez egy nagy korszaknak az utóélete,
amikor is egy nagy egyéniség saját értékes, esetenként vitatható
tulajdonságaival rányomta a bélyegét az őt követő generációra. És
míg az őt követő gárda megtalálja saját arculatát, ahhoz nem
hónapok, hanem sokkal több idő kell
Ezt nem lehet közkívánatra,
vagy határozattal elrendelni. Van azonban egy másik ok is. Úgy
látom, hogy kezd a vezetésben lévő - eddig is szubjektumból származó
felfogás - tulajdonságbéli, munkastílusbéli különbség politikai
különbözőséggé válni. (folyt.köv.)


1989. január 30., hétfő 20:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly interjúja (4. rész)

Ilyen a saját múltunkhoz, a nacionalizmushoz való viszony, a
fejlődés ütemének a megítélése, és sorolhatnék még két-három olyan
kérdést, amelyben úgy látom, kibontakozik a véleménykülönbség a
legszűkebb vezetésen belül is. Eddig ez sehol nem nyilvánult meg.
Nem látszott, hogy vannak ilyen különbségek. Ma már - mint mondtam -
a szubjektumbeli különbségek politikai különbözőségekben is
megnyilvánulnak, és mintha megjelenne, feltűnne a tartalmi egység
hiánya is. (folyt.köv.)


1989. január 30., hétfő 20:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly interjúja (5. rész)

- Ami a választásokat illeti. Elképzelésem szerint - azért
mondom az én elképzelésemet, mert utaltam rá, hogy erről ezután fog
határozni a Központi Bizottság - a választásokat az új alkotmány
alapján kellene megtervezni. Az új alkotmány a társadalmi vita után,
az év végére elkészíthető. Ezt követően ennek a parlamentnek kellene
elfogadnia az új alkotmányt, majd a népszavazással megerősíteni. Ezt
követően kellene a választási törvény szellemében lebonyolítani a
helyhatósági választásokat. S amennyiben úgy dönt a parlament, hogy
ő akarja megválasztani a köztársasági elnököt, azt is; de ha az
ország népe akar választani népszavazással, akkor legyen így. Az új
parlament megválasztásával kellene befejezni ezt a menetrendet.
Végére kellene hagyni a párt XIV. kongresszusát, megfordítva a sok
évtizedes gyakorlatot, így a párt meríteni tudna a választások során
felhalmozódott politikai tapasztalatokból. Nem utolsó sorban
támaszkodhatna azokra, akik a választási csatákban meg tudták vívni
a maguk harcát, és egy választói közösség által megmérettek. Ezáltal
a pártvezetés erkölcsi-politikai bázisa markánsabbá és szilárdabbá
válhatna. Erre lehet azt mondani, hogy eltér a gyakorlattól, de
jogos ez a megközelítés. De felvetődhet az a kérdés is, hogy a
választásokon milyen platformmal lépnek fel a párttagok. Ha nincs
kongresszus, nincs program sem. Én azt gondolom, a Központi
Bizottság programelőkészítő munkáját úgy kell meggyorsítani, hogy a
program fő elemeit a választások előtt a párttagság megismerje, és
legyen mit képviselnie. A programnak is jót tenne, ha a választási
viták során felvetődő ellenvélemények, vagy véleménykülönbségek
elemzésével gazdagíthatna. Nem látom megoldhatatlannak azt a
konfliktust, hogy előbb legyen választás, és utána program. A
választás a program formálásának nagyon hatékony eszköze lehet.

    Grósz Károlynak - mind mondta - változatlanul az a véleménye,
hogy a párt reformpolitikáját kívülről jobbról, belülről balról
támadják.

    - A párton belüli, elsősorban baloldali típusú - nagyon nehéz
itt jelzőket használni, ezt szeretném leszögezni - szemlélet mögött
nagyon sajátos leegyszerűsítés húzódik meg. Változást akarnak, a
változás káros mellékterméke nélkül. Márpedig én nem hiszem, hogy
egy ilyen társadalmi átszerveződésben, amikor új modellt alakítunk
ki, a változást némi ,,rendetlenség,, nélkül keresztülvihetjük. A
vélemények is megoszlanak, és nem tudunk minden részkérdést
megválaszolni. Nem is beszélve arról, hogy mi sem tudjuk pontosan,
milyen is lesz az új rendszer. (folyt.köv.)


1989. január 30., hétfő 20:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly interjúja (6. rész)

A jelszavak nem jelentenek új rendet
Azt a gyakorlat fogja
megfogalmazni. Ezért fontos, hogy az újért való küzdelemben előbb
saját magunkkal vívjuk meg a harcot, hogy tisztázhassuk kérdéseinket
és a jövőre vonatkozó válaszokat.

    - A közvélemény részéről viszont egy másik típusú nyomást érzek,
a parttalanság nyomását. Abban, hogy mindent tagad, ami az elmúlt
harminc év alatt érték volt. Ma ez sikk, s óriási öntévesztés. Mert
az 1956 utáni korszak valódi hibái minőségileg más természetűek,
mint az 1956 előtti korszak hibái voltak. 1956 előtt egy klasszikus
sztálini modell hibái jelentek meg, míg 1956 után ezek a durva és
nyers hibák eltűntek a politika színpadáról. Nem volt törvénysértés,
nem tudok róla, hogy lett volna
Nem volt önkény, ami korábban volt.
Az 1956 utáni időszakban 10-15 évig helyes törekvés volt, hogy a
társadalmi szervek közötti szereposztás markánsabban fogalmazódjon
meg. Új szellemiség, új gyakorlat honosodott meg. Új sikerek is
születtek és hibák is előfordultak. De mondom, a hibák természete
más volt. Miben látom az 1956 utáni szakasz problémáját? Az 1956
utáni vezetés alapjaiban felszámolta a korábbi struktúrát, de nem
épített ki egy intézményes rendszert, hogy még egyszer ne
fordulhassanak elő a korábbi hibák. Az 1956 utáni vezetés eleve
elutasította ezeket a torzulásokat és saját bőrén érezte annak
összes káros következményét. De tény: ez a vezetés egy idő után
túlzottan megszokta azt a közeget, amelyben dolgozott; egy idő után
túlzottan kötődött önmaga korábbi döntéseihez, önkontrollja
meggyengült, nem volt elég kritikus önmagával szemben, és ezáltal
felerősödtek a szubjektív természetű tévedések. És itt van egy
lényeges különbség: míg korábban 1956-ig, majd később, mondjuk a
1970-es évekig a párt- és az állami tevékenység különválasztása
tudatos munka volt. Később ismét megkezdődött a ,,párt-állam,,
koncepciójának a megerősödése. Én a lényegi hibát abban látom, hogy
a régi mechanizmussal szemben nem épült ki a jól működő,
természetéből eredően a szubjektivizmust gyengítő új rendszer és
mechanizmus.

    - Gondunkat növeli, hogy a gazdaságból nem meríthettünk elég
sikerélményt. A társadalom türelmetlen és ez nyom bennünket. Pedig
1988 - másfél évtized után - az egyik legsikeresebb gazdasági
esztendő volt, szinte teljesült a rövidtávú hároméves programunknak
első esztendejére megtervezett időarányos leckéje. Azért mondom,
hogy szinte, mert a szerkezetátalakításban nem tudtunk nagyobbat
lépni, de ezt nem tartom komoly hibának. Ez egy év után nem
számonkérhető - a szerkezetátalakítás évtizedek terméke lehet.
(folyt.köv.)


1989. január 30., hétfő 20:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly interjúja (7. rész)

Mivel nincs elegendő sikerélmény, a társadalom türelme tovább
csökkent. Dehát emlékeztetni kell rá, hogy a növekvő terheket már
1987-ben jeleztük
Mi most semmi mást nem csinálunk, mint amit
1987-ben elterveztünk, megmondtunk, s amihez türelmet kértünk
Az a
furcsa helyzet, hogy a korábbi vezetést keményen bírálták
következetlenségéért. Most, a mai vezetést azért bírálják, mert
következetes. Persze tudom, nem ezért kritizálják, hanem a
gondokért, de emögött következetesség is meghúzódik.

    Grósz Károly annak az érzésének adott hangot, hogy a
türelmetlenség egy szűkebb réteg álláspontját fejezi ki, és van egy
csendes többség. A többség - mondotta - támogatja ezt a politikát.
De egy szűkebb réteg valóban nagyon hangos, messzebb hallatszik a
hangja, mint a türelmes és áldozatokat vállalni kész rétegéé.

    - Az egyik oldalon tehát nincs elég sikerélmény, s ez objektíve
nagy teher, s ezzel egy-két évig számolni kell. A vezetésnek jó
idegekre lesz szüksége, hogy bírja a ránehezedő terheket. A dolog
másik része az, hogy sok figyelemre méltó, értékes vélemény is van.
Ezt szeretném leszögezni. A hangoskodók nemcsak demagógok, valódi
reális dolgokat kértek és kérnek számon, de nem számolnak az
objektív körülményekkel, a lehetőségekkel. Azt hiszik, hogy csak a
szándékoktól függ, hogy terveinket teljesítjük-e. Ezek is nyomnak
bennünket. Éppen ezért úgy érzem, hogy a májusi pártértekezlet óta a
gazdasági és a politikai reformprogram végrehajtásához nem javultak,
hanem romlanak a feltételek. Részben a társadalmi körülmények
romlanak, részben a vezetésben meglévő különbözőségek nehezítik a
helyzetet. Ezt kellene megfontolnia a párt vezetésének.

    - A Központi Bizottságnak megvannak a lehetőségei ahhoz, hogy
ezt megoldja: egyrészt ítélje meg a vezetés munkáját, s ha arra a
következetetésre jut, hogy a Politikai Bizottság, vagy a főtitkár,
vagy a titkárok nem tudják betölteni ebben a helyzetben a
feladatukat, akkor vonja le a konzekvenciát. Ez minden kulturált
pártban természetes dolog. Ennek a lehetőségét mindig meg kell
tartani a testület számára. És akkor meg kell próbálni egy új
vezetéssel, hátha sikeresebben és eredményesebben tudja a programot
megvalósítani. Ezzel számolnia kell egy vezetőségnek és egy
vezetőnek - hangoztatta az MSZMP főtitkára. (MTI)


1989. január 30., hétfő 20:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD