 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyarország - Pravda (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 30. hétfő. (MTI-tud) - Egyelőre nehéz értékelni Magyarország életének egyes eseményeit, egy dolog azonban világos: mozgásba lendült a társadalom, mind több ember kapcsolódik be a közéletbe, levetve a tartózkodó közönyt és a külső megfigyelő szerepét. Éppen ezért akkor, amikor megkérdik tőlem: ,,Mi történt Magyarországgal? , - ezt válaszolom: ,,Nem történt semmi,,. - Alekszandr Karpicsev, a Pravda munkatársa fogalmaz így az SZKP KB napilapja hasábjain hétfőn megjelent terjedelmes budapesti riportjában.
,,Az ismerős és ismereretlen Magyarország,, címmel megjelent
tudósításban Karpicsev - aki évekig a Pravda állandó budapesti
tudósítójaként dolgozott - az öt évvel ezelőtti helyzethez képest
bekövetkezett nagyarányú változásokat elemzi. - Különösen a
gondolkodásmódban történt fordulat, a kritikai árnyalatok kerültek
előtérbe: szóbeszéd tárgya az áremelkedések, a neves maszekok, a
szabad gondolatokat ébresztő demokrácia, az alternatív csoportok, s
sok minden olyan, ami korábban egyáltalában nem volt vita tárgya.
A tudósító emlékeztet budapesti éveire. Az ország - írja - már
húsz évvel ezelőtt megpróbált elszakadni a szocializmus dogmatikus
felfogásától. 1968-tól beindult a gazdasági reform, utat nyitva a
piaci viszonyoknak, amire azonban nem volt ajánlatos utalni a
szovjet sajtóban. A tavalyi országos pártértekezlet eredményeként új
emberek kerültek a vezetésbe, így Grósz Károly lett a párt
főtitkára, Pozsgay Imrét és Németh Miklós közgazdászt beválasztották
a Politikai Bizottságba, akárcsak Nyers Rezsőt, akinek nevét alig
emlegette a szovjet sajtó, habár éppen ő volt az egyik szerzője a
gazdasági reformnak, ami annak idején nem nyerte el csúcsvezetésünk
tetszését - állapítja meg a szerző, majd így foglalja össze a
pártértekezlet hatását: A friss májusi szellők minden kétséget
kizárón felrázták a társadalmat, annyi bírálatot gyűjtöttek a
nyíltság hullámhegyére, hogy a párton belül és a társadalomban is
hangok hallatszottak: forradalmi fordulat megy végbe az országban,
vagy eluralkodott a káosz?
A Pravda ennek kapcsán kitér arra, hogy a kommunisták pártja
maga is a kritikák össztüze alá került. A helyzet elemzése érdekében
a lap tudósítója számos magyar vezetővel, így Grósz Károllyal,
Berecz Jánossal, Pozsgay Imrével, valamint Jakab Máriával, a
parlament alelnökével, illetőleg az alternatív mozgalmak és
szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetést. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 10:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|