|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre előadása Kecskeméten (2.rész)
|
Egy kérdésre válaszolva Pozsgay Imre hangsúlyozta: a Magyar Szocialista Munkáspártnak hinnie, biznia kell abban, hogy kivivhatja magának, s a nép jóváhagyásával gyakorolhatja majd a vezető szerepet, amelyt most már csak azért sem adhat fel, mert a négy évtizedes politikai vákuum miatt nincs egyetlen olyan politikai erő sem az országban, amelyik ezt felvállalhatná. A válságból egy kiegyezéses közmegegyezésen alapuló formula a kivezető ut. Világosan kell látni azt is, hogy a párt számára nem a független és alternativ - a jelek szerint együttmüködésre kész - mozgalmakban van az igazi veszedelem, hanem a politikai névtelenekben, akikből nem tudjuk mikor tör ki az indulat. Bár a helyzet korántsem hasonlit az 1956 előtti időszakhoz, a reform politikailag is, gazdaságilag is sürgető. Ugyancsak sürgető a szocializmussal kapcsolatos elméletek, az 1948-1949 és 1956-os események tisztázása. Az ezzel foglalkozó munkacsoport éppen e héten tartja első vitáját. Pozsgay Imre befejezésül a pedagógusok helyzetével foglalkozott. Elmondta, hogy véleménye szerint is sok az ezzel kapcsolatos téves hir. Az oktatás ügye jóval kevesebbet kap annál, mint azt általában a közvélemény feltételezi, s főleg annál, mint amit megérdemelne. De most a követelések nem időszerüek. Feltétlenül hisz viszont abban, hogy az oktatásra, nevelésre a társadalom többet fog áldozni, mert megérti, hogy e nélkül nincs nemzeti felemelkedés./mti/
1989. január 25., szerda 19:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|