 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
A Hévizi tó jövője - Munkásgyülés Ajkán (1. rész)
|
1989. január 23., hétfő - Ezerötszáz aluminiumipari dolgozó
részvételével tartott munkásgyűlésen vitatták meg hétfőn az ajkai
sportcsarnokban, milyen hatása van a nyirádi bauxitbányának, illetve
az ott feltétlenül szükséges karsztviz-kiemelésnek a Hévizi tóra.
Jelen voltak a gyűlésen az érintett minisztériumok képviselői, s a
Hévizi Tóvédő Egyesület tagjai is.
Dózsa Lajos, a Magyar Aluminiumipari Tröszt vezérigazgatója
arról számolt be, hogy a 22 ezer embert foglalkoztató tröszt
1988-ban 215 millió dollár nettó devizahozammal járult hozzá az
ország fizetőképességének javításához. A magyar aluminiumipar
azonban, e kiváló eredmények ellenére, sem kapja meg azt az erkölcsi
elismerést, amelyre pedig joggal igényt tartana. A munkáját ugyanis
beárnyékolja az, hogy a közvélemény a nemzeti kincsnek számitó
Hévizi tavat félti a bauxitbányászattól. A vezérigazgató tényeket
sorolt fel e véleménye szerint megalapozatlan nézetek ellenében.
Mikor a tudomány jelezte - mondotta többek között -, hogy szoros
összefüggés van a karsztvizszint és a Hévizi tó vízhozamának
csökkenése között, a nyirádi bányában megszüntették a vizkiemelés
növelését, majd jelentős csökkentést rendeltek el. Tavaly már a
korábbi 305 helyett 230, az idén pedig csak 220 köbméter vízet
emeltek, illetve emelnek ki percenként a bányából, s betartják az
egyéb ezzel kapcsolatos előirásokat is. Mindez nagy gazdasági
áldozattal járt, mert le kellett mondani 10 millió tonna jó minőségü
bauxit felszinre hozásáról.
Felszólaltak a munkásgyülésen a Hévizi Gyógyfürdő-kórház
képviselői is. Ők azt hangoztatták, hogy a vizkiemelés mérséklése
ellenére tovább csökken a gyógytó vízhozama és a szükséges 450
helyett a másodpercenkénti utánpótlás nem éri el a 300 litert sem.
Ugyanakkor csökkent a viz hőmérséklete, szulfittartalma és a
rendkivül fontos kénbontó baktériumok hasznos tevékenységében is
változás tapasztalható. Gondot okoz az is, hogy a korábbi 2 nap
helyett ma már csak 4 és fél nap alatt cserélődik ki a tó
vizkészlete, s ez az egyensuly további megingásához vezethet.
Más hozzászólók annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy
mindezek ellenére a Hévizi tóval kapcsolatban ma még túlzás
természeti katasztrófáról beszélni, bár ugyanakkor ők sem rejtették
véka alá azt a véleményüket, hogy megfelelő intézkedések nélkül a
helyzet hamarosan valóban kritikussá válhat.(folyt.köv.)
1989. január 23., hétfő 19:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|