|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP-MDF vita (1. rész)
|
1989. január 20., péntek - A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Demokrata Fórum képviselői pénteken az MSZMP Politikai Főiskoláján tartott, hatórás vita során többek között a demokrácia alternatíváiról - a koalíció lehetőségeiről, a demokratikus intézményrendszer kialakításáról, az MSZMP szerepéről és a pluralizmusról - folytattak beszélgetést. A rendkívül élénk érdeklődéssel kísért nyilvános vitán az MDF részéről többen szorgalmazták a választások előrehozatalát. Az MSZMP képviselői ugyanakkor arra helyezték a hangsúlyt, hogy előbb ki kell dolgozni a programokat, hogy a választási alternatívák tartalma is világos legyen. A vitát Romány Pál, az MSZMP Politikai Főiskola rektora vezette.
Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a vitaindítóban megállapította: a jelenlegi magyar társadalom érdektagolt, s a megosztottság a politikai felfogásra is vonatkozik. Szükséges, hogy a társadalom működési mechanizmusa engedje érvényesülni az érdekképviseleti véleménynyilvánítás szabadságát. Szoboszlai György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy pluralizmus sokféle lehet, s a fogalom nem szűkíthető le a többpártrendszerre. Magyarországon ugyanakkor ma már de facto több párt szerveződik. A politikai koalíció feltételei jelenleg nincsenek meg. Megegyezésre van szükség, de az ehhez vezető útnak csak a kezdetén tartunk. Katona Béla, a budapesti pártbizottság titkára a párt változó arculatáról beszélt. Az MSZMP nem akar lemondani a hatalomról, csak annak erőszakosan fenntartott monopóliumáról - mondta, és hozzátette: a 800 ezer párttag döntő többsége elkötelezett a demokratikus változások mellett. Schmidt Péter államjogász szerint az új választójogi törvénynek alkalmasnak kell lennie a programbeli különbségek kifejezésére, de az összefogásra is meg kell adnia a lehetőséget. Ennek érdekében a lajstromos választási rendszer irányába kell lépni - hangoztatta. Balogh Sándor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója megállapította: az egypártrendszert természetellenes közbeavatkozással hozták létre Magyarországon, s ezért maga a párt fizeti a legnagyobb árat. Nem kell félni a többpártrendszertől, mert az az MSZMP-ből is felszínre hozza a legjobb erőket. Szerinte azonban jelenleg nincs az országban olyan hatékony politikai erő, amelynek pillanatnyilag előnyös volna a választások előrehozása. (folyt.köv.)
1989. január 20., péntek 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|