|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (15. rész)
|
Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.), a --------------------- hódmezővásárhelyi Hódiköt diszpécsere egyetértett azzal: következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy minden megengedett, amit nem tilt a törvény. Elmondotta, hogy a gyülekezési törvény 1949 óta várat magára, a társadalmi vitákban sokan mégis elsietettnek mondták törvényerőre emelését, s azt indítványozták, hogy várni kellene vele az új Alkotmány megalkotásáig. Rámutatott, hogy ez a vélemény vitatható, mert mind az egyesülési, mind a gyülekezési szabadság alapvető emberi jog, amit az új Alkotmány sem korlátozhat vagy szűkíthet. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet a vitákat követően előnyére változott. A javaslat most nagyobb bizalommal van az állampolgárok iránt, s mindkét tervezet európai összehasonlításban is megállja a helyét. Néhány esetben viszont még felbukkan fölösleges magyarázkodás, részletezés. A politikai pártok alapításával kapcsolatban a képviselőnő helyesebb megoldásnak vélte, ha rájuk is az egyesülési törvény rendelkezései lettek volna irányadóak. Szükségesnek tartotta viszont a tervezetben szereplő, a politikai pártok megalakulására, nyilvántartásba vételére, gazdálkodására, valamint megszűnésére vonatkozó külön törvénytervezet mielőbbi elkészítését, társadalmi vitára bocsátását s törvényerőre emelését. Kiemelte azt is, nehezen betartható megkötés az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, hiszen a közterületen tartott gyűlések, rendezvények természetüknél fogva mások mozgási szabadságát korlátozzák. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|