|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (13. rész) Puja Frigyes (Békés megye, 8. vk.) nyugalmazott külügyminiszter ------------
|
az egyesülési törvénytervezet egy sokat vitatott pontjával kapcsolatban fejtette ki véleményét. A törvényjavaslat második szakasza kimondja, hogy az egyesülési jog alapján magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei akár politikai pártot is létrehozhatnak és működtethetnek. A képviselő nézete szerint azonban korai lenne e kiemelt jelentőségű társadalmi szervezetek létét már most rögzíteni. Annál is inkább, mivel az egyesülési törvény szerint a politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az Alkotmány rendelkezései irányadóak, megalakulására, nyilvántartásba vételére, felügyeletére, valamint megszűnésére pedig külön törvényt kell alkotni. Puja Frigyes álláspontja szerint a jelenlegi tervezet ily módon felborítaná a törvényalkotás helyes sorrendjét, amelyben az új Alkotmány kimunkálását a párttörvény megalkotásának kellene követnie, s e két jogszabály alapján jöhetne létre az egyesülési törvény. A képviselő egyébként kétségbe vonta azt is, hogy a társadalom szélesebb rétegei valóban igénylik a politikai pártok létrehozására vonatkozó szabálypontot. Véleményének általános politikai összefüggéseit megvilágítva hangsúlyozta: ,,A politikai intézményrendszer reformjának megvolt a maga többé-kevésbé elfogadható menetrendje. Az utóbbi időben azonban e téren valamilyen ideges sietség, kapkodás tapasztalható. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget, hogy e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után az úgynevezett alternatív szervezetek többsége még nagyobb sebességre kapcsol majd, azzal a céllal, hogy befejezett tények elé állítson bennünket. Miközben mi a szocialista pluralizmus jövőbeli szabályozásával vagyunk elfoglalva, egészen másfajta pluralizmus körvonalai bontakoznak ki. Az MSZMP főtitkára nemrégiben arról szólt, hogy pártunk az egypártrendszer híve; ugyanakkor úgyszólván a kertek alatt belopakodik a többpártrendszer.,, A jelenlegi helyzetben - folytatta -, amikor az élet egyre nehezedik, az életszínvonal drasztikusan csökken, a munkások, az értelmiségek, sőt a parasztok elégedetlensége is nőttön nő, a többpártrendszer körüli, illetve a pártok között várató éles vita nem segítené elő az áhított kibontakozást;, fennállna a veszélye, hogy az anarchia, a zűrzavar felé taszítana. ,,Illúzió azt gondolni, hogy az események ilyen menete elősegíti gazdasági gondjaink megoldását, régi igazság, hogy a felmerült problémákat mindig a maguk idejében kell megoldani, azt siettetni nem szabad,, - mondta. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 15:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|