|
|
 |
|
 |
Finnország - példakép
|
---------------------
Washington, 1989. szeptember 5. (Amerikai Hangja) - Most Thassy
Jenő elmondja, mit olvasott a Christian Science Monitorban a
finlandizálás politikájáról.
Finlandizálás fogalma többé nem sértés címmel egy skandináv
szakértő írta a következő kommentárt a Christian Science Monitornak:
Kelet-Európa rohamos változása ismét felveti a régi kérdést,
hogy lehet egy ország, amely a Szovjetunióval határos, független és
demokratikus anélkül, hogy ezzel kihívná magára a Szovjetunió
gyanakvását és haragját. A válasz erre: ennek Finnország az
iskolapéldája.
Finnország a világ egyetlen állama, amelynek külpolitikája
fogalom lett, éspedig inkább sértő, mint hízelgő fogalom. A finnek
maguk dühbe gurulnak, ha valaki a finlandizálást emlegeti. Ez a
fogalom 30 esztendővel ezelőtt született, és akkori alkalmazása
inkább becsmérlő volt. Azt értették alatta, hogy a finnek
gerinctelenek hatalmas keleti szomszédjukkal szemben. Noha politikai
berendezésük pluralisztikus volt, és államgazdaságuk szabad, a
legtöbb nyugati úgy vélte, hogy a semleges Finnország feladta
szuverenitása lényegét, éspedig jajszó nélkül. A finnek érthetően
kevéssé lelkesedtek ezért az értelmezésért.
Ugyanakkor azt nem tagadhatták, hogy a Szovjetunióval való
viszonyuk alárendeltség. Például Finnország az egyetlen nyugati
demokrácia, amely baráti szerződést írt alá a Szovjetunióval. Ennek
leglényegesebb pontja feljogosítja a Szovjetuniót, hogy védelmi
célból csapatokat küldhessen Finnországba. A finn hírközlő média
magatartása óvatos, öncenzúrát alkalmaz, hogy ne provokálja a
Szovjetuniót. Például finn nyelven sohasem publikálták Szolzsenyicin
írásait a kiadók. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
|
|
- Finnország példakép - 1. folyt.
|
Amerikában a konzervatív körök Finnországot elrettentő példaként
szokták emlegetni, figyelmeztetésül a világ többi része számára. Az
elmúlt néhány esztendő során azonban ez módosult valamelyest. A
finlandizálás azóta pozitívabb értelmezést kapott. Manapság
Finnországot Kelet-Európa számára követendő példaként szokták
beállítani. Utóvégre is egy többpártrendszerű demokrácia, sajtója
virágzik, államgazdasága erős, valódi növekedése körülbelül évi 4
százalék, és területén nem állomásoztak még szovjet csapatok. Mit
adna ma Lengyelország, Magyarország vagy Észtország azért, hogy ők
legyenek ilyen helyzetben. Ennek ellenére a finnek ennek az újfajta
meghatározását a finlandizálásnak éppúgy utálják, mint a korábbit.
Perti Paasio, finn külügyminiszter erről az újabb értelmezésről
nemrégiben így nyilatkozott: "Noha most másképpen cseng, mint
korábban, még mindig számos okunk van arra, hogy elítéljük".
Mindenekfelett azért, mert Finnország nem kíván követendő példaként
szolgálni bárkinek. Az ő országuk helyzete a Szovjetunióval szemben
- érvelnek a finnek - egyedülálló és ennek okai történelmükben és a
geográfiában rejlenek. Mindezt nem a szerénység mondatja velük,
hanem a reálpolitika.
A finn közegek a Szovjetunióval való kapcsolataikat
következetesen vagy jószomszédi viszonyként, vagy pedig jó jelzővel
párosítva emlegetik. A valóságban azonban ez a viszony hűvös,
hangfogós és meglepően távoli. Helsinkiben és egyebütt az országban
a szovjet jelenlét szinte nem létezik, és a napi életben is nehéz
felfedezni azt, hogy Finnország a kommunista világ tőszomszédságában
fekszik. Majdnem minden középiskolás angolt tanul Finnországban, és
mindössze egy százalék választja az oroszt. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
|
|
- Finnország példakép - 2. folyt.
|
Mindezt összegezve: a finlandizálás két különböző értelmezése
egyáltalában nem fedi Finnország kényes kapcsolatát a
Szovjetunióval. A finnek a szükségből erényt teremtettek,
megtalálták a módját annak, hogy szabadok maradjanak,
demokratikusak, anyagiakban is gyarapodjanak, de anélkül, hogy ez
bármiféle fenyegetést jelente a Szovjetuniónak. Egy kis ország
számára, amely kénytelen a hatalmas Szovjetunió árnyékában élni, ez
nem éppen kis teljesítmény. A finnek megvalósították a
Szovjetunióval való békés együttélést, és amit legkevésbé óhajtanak,
irritálni szomszédjukat akár közvetlenül, akár közvetve.
És mégis mindaz, ami most végbemegy a szovjet tömbön belül,
hatalmas dilemmát jelent Finnországnak. Mint nyugati ország,
támogatja a demokratizálás folyamatát Keleten, Kelet-Európa
államgazdaságait is beleértve ebbe. Ugyanakkor számukra egy ingatag
Szovjetunió újabb veszélyeket jelentene.
Ez lesz a finlandizálás folyamatának legközelebbi szakasza, de
az, aki a finnek barátságára számít, okosabban teszi, ha nem sokat
emlegeti a finlandizálást - fejezi be kommentárját a Christian
Science hasábjain a skandináv szakértő. +++
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|