|
|
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (3. rész)
|
A képviselők megkérdezték, hogy a Magyarországon megtermelt és Jugoszláviában feldolgozott cukorrépa, illetve készterméke nem hiányzik-e a hazai piacon, s nem felelős-e a határ menti cukorkooperáció az ellátási nehézségekért. Dull Ferenc, a MÉM kereskedelmi főosztályvezetője elmondta, hogy egy ötéves szerződés alapján évi 9000 hektáron termeltünk nyersanyagot a jugoszláv cukorgyárak számára, s ez olyan előnyös üzletnek bizonyult, hogy további öt évre meghosszabbítottuk a szerződést, és még bővítettük is a termőterületet. Ám a világpiacon tartósan emelkednek a cukorárak, ezért célszerűnek látszik, hogy a ,,cukorjárandóságunknak,, csak egy részét hozzuk haza Jugoszláviából, a többit harmadik piacon értékesítsük. A minisztériumi szakember - a közelmúltban elkészített cukormérleg adataira hivatkozva - cáfolta, hogy cukorhiány fenyeget Magyarországon. Szerinte csupán arról van szó, hogy a bőséges gyümölcstermésnek köszönhetően többet főznek be a háziasszonyok és ennek megfelelően több cukrot használnak fel, továbbá a nyár folyamán indoklatlan felvásárlási láz tört ki az országban. A megnyugtató szavaknak ellentmondani látszanak a főosztályvezető további információi, miszerint a baráti országoktól (NDK, Jugoszlávia) cukrot kértünk kölcsön és azt majd az új termésből adjuk vissza, továbbá igénybe vették a kormány-rendelkezésű cukorkészletek egy részét is, végül előbbre hozták a hazai cukorgyárak feldolgozási kampányának kezdési időpontját. Mindehhez még azt is hozzátette, hogy amennyiben mégis ellátási zavarok támadnának, akkor előbb a nagyfogyasztók cukorkeretét csökkentik, elkerülendő a kisfogyasztás korlátozását. Az országgyűlési bizottság a témát lezárva úgy foglalt állást, hogy a határ menti áruforgalom, s az ahhoz kapcsolódó együttműködés országonként eltérő módon ugyan, de jelentős szerepet játszik a szomszédokkal kialakított kapcsolatrendszerben, segíti a választékbővítést és a mezőgazdasági termelést. A tapasztalatok figyelembe vételével célszerű ezeknek a kapcsolatoknak - a kölcsönös előnyök alapján történő - további bővítése. A testület ajánlásokat fogadott el. Eszerint törekedni kell a közép- és hosszú távú kapcsolatok kiépítésére, mivel azok a nemzetközi munkamegosztásban való nagyobb mérvű részvételt is elősegítik. Követni kell a környező országok gazdaságirányítási rendszereiben bekövetkező változásokat, s ennek figyelembe vételével erőfeszítéseket kell tenni az új típusú együttműködési formák - például vegyes érdekeltségű vállalatok - létrehozására. (folyt. köv.)
1989. szeptember 5., kedd 18:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|