Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 03.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF miskolci szervezetének közleménye

"Pécs után Miskolcon is megnyitotta területi irodáját az MDF 1989. szeptember 1-én. Az iroda öt megye - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar - MDF szervezeteinek munkáját segíti."
BBC, Panoráma:

Viták az MSZMP refórmer vezetői között

"Csak lassanként derül ki, hogy mi is történt a KB-ülésen - annyi azonban világos, hogy ezúttal Pozsgaynak nem sikerült győztesen kikerülnie. A Központi Bizottság legtöbb tagja szerint túlzásba viszi a reformokat. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke ugyancsak felszólalt a mai nyilvános gyűlésen, rámutatván: a reformerek a párton belül még mindíg kisebbségben vannak -, viszont a szélesebb néprétegek támogatását élvezik."

A földtulajdonról

-----------------


München, 1989. szeptember 3. (SZER, Földközelben) -
Reflektorfénybe állítjuk kedves hallgatóim a különböző magyarországi
pártok és alternatív mozgalmak jövőre vonatkozó terveit a magyar
falusi társadalom és a mezőgazdaság sorsának alakításával.

    Ma egy hete a Magyar Parasztszövetség egyik nyugat-dunántúli
szervező gyűlésén elhangzott állásfoglalásból ismertettünk
részleteket. Ma a Kereszténydemokrata Néppárt agrárpolitikai
szakbizottságának egyik tagját szólaltatjuk meg, a még kidolgozás
alatt álló, de körvonalaiban is sokat mondó programtervezetéről. Dr.
Pallós Lászlót, a közgazdaságtudományok kandidátusát, címzetes
egyetemi tanárt kértük mikrofonunk elé, hogy számoljon be az eddig
kialakult programról.

    - Kedves Professzor Úr, itt van előttem a Kereszténydemokrata
Néppárt földtulajdonról és földhasználatról szóló programtervezete,
tulajdonképpen úgy is mondhatnánk, hogy agrártézisei, vagy annak
első fogalmazása, amelyet Ön terjesztett elő. Ezért azt szeretném
kérdezni, hogy hogyan lehet ma nyilatkozni: hol áll a
Kereszténydemokrata Néppárt a maga agrárprogramjának a
kidolgozásában? (folyt.)


1989. szeptember 3., vasárnap


Vissza »


- A földtulajdonról - 1. folyt.

- A Kereszténydemokrata Néppárt agrárprogramja az nem mai
keletű. Ez már több évtizedes alapokra nyugszik, akkor, amikor a
harmincas években a KALOT-mozgalom ennek az igazi szellemi és
technikai feltételeit is megteremtette. Különösképpen sokat
változtak ezeknek a technikai feltételei az idők folyamán, amelyek a
szövetekezetekben kialakultak, de mi most különösképpen azoknak a
szellemi tartalmát szeretnénk felújítani. Elsősorban arról van szó,
hogy akkor, amikor a Kereszténydemokrata Néppárt szempontjából
agrárpolitikáról beszélünk, nemcsak mint egy népgazdasági ág
tevékenységét akarjuk valamilyen módon az új, változó, szociális
politikai körülmények között kiteljesíteni, vagy másképp formálni,
hanem tulajdonképpen azt akarjuk, hogy ezzel az egész ország mintegy
több mint felén élő falusi néppességnek az egész életfeltételeit
építsük bele a foglalkozásában és életformájában való összhatásokba.
Tehát ez a mi elképzelésünknek az alapja is, amelyet tulajdonképpen
a KALOT-mozgalomból szeretnénk továbbfejleszteni, és a mai
tapasztalatok, a 40 év jó-rossz tapasztalatainak a kiszűrésével
hasznosítani.

    - Tehát tulajdonképpen nem agrárpolitikai programról van szó,
hanem többről?

    - Többről. Életforma, közösségi forma és együttélési forma
teljes kiteljesedéséről.

    - Tehát tulajdonképpen faluprogram?

- Egy faluprogram. (folyt.)


1989. szeptember 3., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A földtulajdonról - 2. folyt.

- Na most ennek a faluprogramnak mi a kiindulási pontja, hol
kell, melyik ponton elkezdeni a kialakult adottságokból kiindulva
tulajdonképpen a falu életének és gazdasági feltételeinek
újrafogalmazását?

    - Mi úgy érezzük, hogy az eltelt 40 évet nem lehet úgy
tekinteni, mintha nem történt volna meg. Az emberekben, a
társadalomban, egyénekben, lelkiekben mindenütt nagyon komoly, mély
hatásokat hagyott. Tehát ezt nem lehet kikapcsolni, és ezt nem is
lehet olyan nagyon közös nevezőre hozni. Tehát szintetizáltan
szeretnénk, de sokrétűleg, ennek a feltételeit megteremteni, és itt
elsősorban arra kell igyekekezni, hogy mindazt az injuriát, azokat
az igazságtalanságokat, amit a falu népe, amit a parasztság ez alatt
a 40 év alatt elszenvedett, vagy legalábbis a 40 évnek a
kezdet-kezdetein - azt a ma elképzelhető erkölcsi feltételek és
körülmények között és gazdasági lehetőségek között valamilyen módon
orvosoljuk.

    Hogy ennek az orvoslásnak mik lesznek a lehetőségei, az erősen
összefügg az ország gazdasági helyzetével, és mivel mi egy
keresztény párt vagyunk, azzal is, hogy a társadalom többi, hasonló
módon sérült és hasonló módon megrongált, vagy anyagiakban és
szellemiekben megkárosított rétegének is hasonló módon tudjunk
elégtételt szerezni.

    - Tehát egy erkölcsi-anyagi elégtételről van szó, amely
igazságos, és tekintettel van nemcsak a paraszti és falusi
társadalom minden sérült, sérelmet szenvedett rétegére, arányban az
ország gazdasági teherbíró képességével. Ez a programtervezet tehát
nem lezárt, ezen még Professzor Úr is és munkatársai dolgoznak?
(folyt.)


1989. szeptember 3., vasárnap


Vissza »


- A földtulajdonról - 3. folyt.

- Hát úgy képzeljük el, hogy a jelenlegi politikai szituáció
körülményei olyanok, amelyek még csak kisebb szellemi műhelyekbe
adnak-adtak eddig lehetőséget az esetleges elkövetkezendő
koncepciók, elgondolások kirajzolására-felrajzolására. Ezért ezek
csak keretek lehetnek - és ezeket a kereteket, amelyeket mi
igyekszünk ugyan elméletileg tartalommal és a történelmi
tapasztalatokkal megtölteni, de legitimációját, a valóságos
elfogadását mégis majd a népakarat fogja eldönteni - és ezért a mi
célunk az, hogy ezekkel a programokkal mint tervezetekkel álljunk
egyelőre a kisebb-nagyobb közösségek elé, és azoknak a kontrollján
keresztül mérjük le, hogy vajon hogy lehet ebből a nagy közösség
érdekében egy megfelelő szintetizált elképzelést kialakítani.

    - Biztos, hogy mint alapállás helyes és főleg becsületes -,
azonban néhány konkrét kérdésre adandó válasz meg nem kerülhető. Így
különösképpen előtérben áll a földtulajdon problémájának az
alakulása.

    A paraszti társadalom egy jelentős része nem önként mondott le a
földtulajdonról, egy jelentős részének a föld még ma is
telekkönyvileg bejegyzett tulajdona. Hogy képzeli el a
Kereszténydemokrata Néppárt agrárprogramja ebben a kérdésben
elfogadható rendet teremteni -, mi az ajánlat ebben a vonatkozásban?
(folyt.)


1989. szeptember 3., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A földtulajdonról - 4. folyt.

- Hát mielőtt ennek az igen lényeges kérdésnek a részleteit,
vagy megközelítő részleteit tárgyalnám, elsősorban azt kellene
elmondanunk, hogy már van itt egy működő, élő jogszabály, amelyik
éppen eléggé gyorsított módon a földtörvénnyel a legutóbbi év
folyamán többször is módosításra került, és amelyik már eleve sérti
azt az igényt, amit mi az alapkoncepciónkban szeretnénk kifejezni.

    Tehát máris vannak olyan szabályok, máris vannak olyan
jogszabályok, amelyek jelentősen sértik az előzőekben vázolt - a
népakarat alapján kinyilvánított - kibontakozás lehetőségeit. És
ezért már azokon a fórumokon, ahol mi egyáltalán megfordulhatunk -
és itt következett: az Ellenzéki Kerekasztal során is kifejtettük
azokat a szempontjainkat, hogy egyenesen a meglévő jogszabályokból
is tiltakozunk olyan intézkedések ellen, amelyek éppen ezt a
koncepciónak a megvalósítását lehetetlenné teszik. Tehát mi azonnal
meg kívánjuk szüntetni azt, hogy a szövetkezetek közös használatában
lévő és a tagok nevén szereplő földeknek a kötelező megváltását a
jog lehetővé tegye. Ezt meg kell szüntetni.

    Hasonló módon meg kívánjuk tiltatni a mező- és erdőgazdasági
földek - tehát nem az építési telkek - hanem a mező- és
erdőgazdasági földek bevitelét - vagyonrészként - a gazdasági
társaságokba. Ez azt jelenti - ha vagyonrészként beviszik gazdasági
társaságba, ez a külföldre való közvetlen eladás lehetőségét
jelenti, mert a részvényen, a kft-tagságon és egyebeken keresztül ez
külföldre kerülne ez a vagyon. És ebben mi nekünk az a véleményünk,
hogy ezt nem szabad megengednünk. Nem akarjuk azt, hogy a
tőkebevonásnak ne lehessen a mezőgazdaságban lehetősége - de ezt nem
a tulajdon átruházásával, hanem helyette a föld meghatározott
időtartamra szóló hasznának az átengedésével vagy részesedesével
szeretnénk lehetővé tenni. (folyt.)


1989. szeptember 3., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A földtulajdonról - 5. folyt.

- Ezt a jelenlegi földtörvény dirrekten nem így szabályozza - de
indirrekten a társasági törvényen keresztül lehetővé teszi - és ma,
- nem akarok ennek a részleteire talán ennél a problémakörnél
kitérni -, de az a lényeg, hogy a külföldről mindennél nagyobb
érdeklődés ez iránt van. Mert - úgy szoktam kifejezni - hogy a
Csepel Műveket nem veszi meg senki, de a Csepel-szigetet tízezren
vennék meg külföldről. Tehát lényegében érzékeltetni szeretném, hogy
mit jelent a mai európai földpiac mellett, hogyha egy majdan
Közép-Európából, majdan Európába integrálódó Magyarországon ilyen
földterületeket a mai lehetetlen alacsony magyarországi földárakon
meg lehetne szerezni. Ez nem egy tisztességes tőkebefektetés, hanem
ez egy igen komoly spekulációs cél, amelyet a magyar nép, a magyar
parasztság érdekében nem szabad megengednünk.

    - Na most a kialakult földtulajdoni jogi viszonyok között vannak
állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, és a föld egy jelentős
része változatlanul - legalábbis formajogi szempontból - egyéni
tulajdonban van. Mi erre a megosztottságra a Kereszténydemokrata
Néppárt agrártervezetének a válasza?

    - A mi véleményünk az, hogy elsősorban az a földtulajdon - ami
tulajdonképpen mintegy 6-7 százalékig magántulajdon - az továbbra is
magántulajdon. Azonkívül a termelőszövetkezeti földeknek, amelyiknek
36 százaléka az jelenleg is még a tagoknak a személyes tulajdonában
van - ha a használat közös is. Ez minden körülmények között
magántulajdon. (folyt.)


1989. szeptember 3., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A földtulajdonról - 6. folyt.

Namost nagy probléma a további kérdés - és most itt nem is
akarok ennél a pontnál ennek a részleteibe menni - a többire azt
tudjuk mondani, hogy minden föld pedig a falué, a közösségé -
amelyet a falu vagy mint közbirtokosság, vagy mint alapítvány - ezt
most nem akarjuk ebben a pillanatban eldönteni -, de közösségként
kezel. És ezzel nyitja meg annak a lehetőségét, hogy az egyes
vidékek, egyes emberek, egyes csoportok a saját lelki, vállalkozói
alkatuknak megfelelően képesek lesznek azt a megoldást választani a
gazdálkodásra, amelyik az ő saját érdekeinek megfelel. Mert
nyilvánvaló - és mint kereszténypárt tudjuk azt, és nemcsak
magunkról tudjuk, hanem tudjuk azt, hogy az amerikai gazdaságban sem
- éppen a napokban olvastam egy anyagot - még az 50 százaléka sem
vállalkozó jellegű, nekünk kell a másik 50 százaléknak a
tisztességes, becsületes megélhetéséről is gondolkodni - és ezért
ezt mi igazán továbbra is a közösségi gazdálkodás valamilyen ésszerű
formájában, adott esetben szövetkezet vagy állami gazdaság
szeretnénk és kívánnánk megoldani, és ezért nem feltétlenül akarjuk
ezeket a kereteket szétbontani, lehetetlenné tenni.

    - Tehát a Kereszténydemokrata Néppárt agrárprogramjában az igazi
értelemben vett szövetkezés, szövetkezeti termelés, mondhatom talán
úgy is, hogy igazi közösség-gazdálkodás - az belefér, benne van.

    - Az nemcsak hogy belefér, nemcsak hogy benne van, hanem mi úgy
hisszük, hogy reális versenyképességet is tud teremteni.

    - A Kereszténydemokrata Néppárt agrárpolitikai tervezete és
faluprogramja tehát nem kizárólag az önálló paraszti gazdálkodás
modelljére épül? (folyt.)


1989. szeptember 3., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A földtulajdonról - 7. folyt.

- Úgy érezzük, hogy ez ugyanolyan abszultizálása lenne az emberi
természetnek, mint amikor a politika mindenkit közösségbe akar
kényszeríteni. Mi úgy érezzük, hogy az emberiségnek van egy része,
amelyik vállalkozó, amelyik önálló gazdálkodási tevékenységbe tudja
igazán kiteljesíteni magát. Van egy része, amelyik a közösségen
belül - és a közösségben azért a saját egyéniségét is kifejti - és
ez a szövetkezetforma. De gondolok arra is, hogy vannak olyanok,
akik meg szívesen fogadják az irányítást - mint egy állami birtokon
az irányítást - és ott tudnak ugyanolyan teljesítményt kifejteni
adott esetben.

    - Alkalmazotti viszonyban...

    - Alkalmazotti viszonyban, és ugyanolyan hasznos állampolgárai
lenni a közösségnek, a falunak, a társadalomnak - mert az ő
képességük a természetadta lehetőségek között csak eddig terjed.
Tehát mi ezeket a sokrétűségeket akarjuk kibontakoztatni.
Szeretnénk. Természetesen a megfelelő versenyfeltételek mellett, és
nem felülről irányítva, hanem alulról az igények szerint felépülve.

    - Ezt mondja dr. Pallós László, a közgazdasági tudományok
kandidátusa, a Kereszténydemokrata Néppárt agrárpolitikai
téziseiről. +++


1989. szeptember 3., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok! Szerettem volna beszélni Szép úrral, már többszörösen, és nem tudtam vele beszélni. Szeretném, ha a délutáni órákban, ha lehetséges, öt óra után a 07151-83-61-5 számot felhívná, volna egy-két javaslatom a műsorával kapcsolatban. Ennyit szerettem volna mondani, és nagyon szeretném, hogyha sikerülne, vagy én megpróbálom továbbra is. üdvözlöm önöket, minden jót!"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD